Az ENSZ BT által csütörtökön meghozott repüléstilalmi határozatra volt már példa a kilencvenes években. A líbiai akcióban résztvevő államok azonban különleges felhatalmazást kaptak a szárazföldi műveleteken kívül szinte bármilyen katonai akcióra. A nemzetközi jogban a repüléstilalom betartatása felhatalmazást jelent erőszak alkalmazására.
Bármikor működésbe léphet a katonai gépezet
Valki László nemzetközi jogász szerint amennyiben Líbia megszegi a repüléstilalmi BT-határozatot, azonnal működésbe lép egy katonai gépezetet és megindulnak a támadások a líbiai célpontok ellen. Ezekben azok az államok vennének részt, amelyek bejelentik a BT-nek ilyen irányú szándékukat.
A szakértő hozzátette, a líbiai külügyminiszter által korábban bejelentett tűzszünet kapcsán nem veszíti érvényét a repüléstilalomról szóló döntés. Éppen ellenkezőleg, a dokumentum éppen ennek betartására, valamint azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket, megnevezés nélkül, a líbiai állam pedig egyelőre azt hangoztatja, hogy tudomásul veszi és betartja az ENSZ határozatát.
Szinte bármilyen célpontra lőhetnek a külföldi erők
Két érdekes momentum azonban felmerül BT döntésével kapcsolatban, az egyik, hogy a civil lakosság védelme érdekében a BT felhatalmazást ad a beavatkozásban résztvevő államok számára “minden szükséges intézkedés” megtételére. Ez pedig magában foglalja egyéb katonai műveletekre szóló felhatalmazást is, kivéve a szárazföldi beavatkozást. Csapatokkal tehát nem léphetik át az ország határát a beavatkozó államok, viszont katonai csapásokat mérhetnek az általuk kijelölt célpontokra.
A repüléstilalom kimondása a nemzetközi jogász szerint egyszerűen azt jelenti, hogy Líbia felett az érintettek akár fegyveres erő alkalmazásával is betartathatják a tilalmat bárkivel szemben. A beavatkozó államok erői nem csak repülő eszközöket semmisíthetnek meg, hanem lokátorokat, légvédelmi ütegeket is, amennyiben Líbia megszegi a tilalmat.
Szerbia ellen nem vált be
Repüléstilalmat rendelt már el a BT 1993-ban Bosznia felett, bár ekkor sokkal nagyobb jelentősége volt a Jugoszláviával szemben foganatosított fegyverembargónak, majd annak, hogy az 1995-ös felhatalmazást követően a NATO légierővel és szárazföldi erővel támadta a szerb állásokat. Ugyanakkor a koszovói háború végét jelentő 1999-es bombázások, melyeket a NATO hajtott végre szerb célpontok, többek között Belgrád és Újvidék ellen is, nemzetközi értelemben jogsértésnek számítanak, hiszen semmiféle felhatalmazás nem legitimálta őket. 1991-ben három ország (USA, Nagy-Britannia, Franciaország) felhatalmazás nélkül alkalmazott repüléstilalmat Irak északi és déli légterében.
Ha a repüléstilalom és más, már korábban elhatározott szankciók nem lennének elegendőek Kadhafi eltávolításához, további fegyveres lépésekhez újabb BT-döntésre lenne szükség. Ezzel azonban Valki szerint egészen biztosan nem értenének egyet a vétójoggal rendelkező nagyhatalmak. Más kérdés, tette hozzá, hogy a felkelők támogatása más módon is megoldható.
