A német kormány tavaly döntött úgy, hogy az ország összesen 17 nukleáris reaktorának a működési idejét átlag 12 évvel meghosszabbítja, felülírva ezzel a megelőző kabinet döntését, amelynek értelmében 2021-ig bezárták volna valamennyit. Angela Merkel kancellár úgy érvelt, hogy Németországnak szüksége van “áthidaló technológiaként” az atomenergiára, amíg ki nem fejlesztenek egy sokkal megújulóbb erőforrást.
Azonban a múlt pénteki földrengés okozta súlyos japán erőműbaleset egy csapásra felerősítette Németországban az atomenergiával szembeni, hagyományosan is erős félelmeket. Ezért Merkel már hétfőn bejelentette, hogy három hónapra felfüggesztik azt a tavalyi koalíciós megállapodást, amely alapján folyamatban vannak az atomerőművek működési idejét meghosszabbító eljárások.
Stefan Mappus kereszténydemokrata baden-württenbergi miniszterelnök a keddi sajtóértekezleten a német polgárok egyfajta “érzelmi rendkívüli állapotáról” beszélt, amelyet a fukusimai atomerőmű-balesetről szóló képsorok váltottak ki.
Két nappal korábban, szombaton ellenzéki – szociáldemokrata és zöldpárti – politikusok részvételével 60 ezer német alkotott élő láncot Stuttgart és a neckarwestheimi atomerőmű között, hogy így követelje az atomenergia felhasználásának németországi beszüntetését. A tiltakozó akciót a március 27-én tartandó baden-württembergi tartományi választások elé időzítették, és hónapok óta készültek rá, de az egyik fukusimai atomreaktorban szombaton bekövetkezett robbanás nyilvánvalóan megnövelte az tiltakozás résztvevőinek számát.
