A Japánt sújtó földrengés, szökőár és az atomenergetikai szükséghelyzet összesített kárösszege több lehet százmilliárd dollárnál is – vélik amerikai biztosítási szakemberek. Az AIR Worldwide biztosítási kockázatelemző intézet azzal számol, hogy a pillanatnyi helyzetben 14,5 és 34,6 milliárd között lehet a biztosított tulajdonért kifizetendő kártérítés, de a beérkező újabb információk ezt az összeget egyre növelik. A becslés azonban kizárólag a földrengés következményeire vonatkozik, a szökőár okozta károkra nem.
Nem tudni egyelőre, hogy milyen utólagos káresemények következhetnek még be. Ilyenek lehetnek például a tüzek és az atomerőművi üzemzavarok. Számolni kell az ilyenkor szokásos nagyobb utórezgésekkel, valamint az ipari termelés kiesésének a hatásával is, ezért egy másik amerikai cég, az Eqecat jelenleg 100 000 millió dollárnál nagyobb összesített gazdasági kárt sem tart kizártnak.
Fotó: Kato Tosiharu / Japán Vöröskereszt
Kínában megdöbbenve és aggodalommal követik a japán földrengés és a szökőár utáni helyzetről szóló jelentéseket, és újra felvetik: mi az, ami egy hasonló helyzetben megelőzhető? A kínai központi televízió (CCTV) naprakész információkkal, helyszíni jelentésekkel igyekszik tájékoztatni a közvéleményt a szomszédos országot ért tragédia fejleményeiről. A megszólaltatott szakértők megerősítették: teljesíthetetlen igény lenne ma a földrengések előrejelzése, s miközben Japánt a földrengésvédelem jó példájaként említik, s azt is leszögezik, hogy egy ilyen mértékű cunamit a fizikai védelem megerősítésével sem lehet kivédeni.
Előrébb tartanak
A közvéleményt leginkább érdeklő kérdések most konkrétan a radioaktív szennyeződés terjedésének esélye, iránya, vagyis Kína és a kínaiak veszélyeztetettsége, illetve tágabban: a nukleáris energiatermelés biztonsága, a hasznosítható tanulságok. A CCTV szakértői egyebek mellett elmondták, hogy bár a geológusok, a mérnökök és a civilek folyamatosan vitáznak és érvelnek az atomerőművek mellett, illetve ellenük – az egyre növekvő energiaigény és a fosszilis energiaforrások kiváltása nem fogja eltántorítani a kormányokat az újabb atomerőművek építésétől.
Fotó: Alex Hofford / EPA
Kína kiterjedt földrengés-előjelező rendszert épített ki, a tudományos, műszeres megfigyelésektől egészen odáig, hogy a falvakban rendszeresen ellenőrzik a kutak vízszintjét, vagy figyelik az állatok viselkedését, de a lehető legnagyobb biztonság megteremtése érdekében sok még a teendő – hangzott el. A lakóépületek, iskolák, középületek földrengés-biztossá tétele területén meglévő hiányosságok mellett szó esett arról is, hogy az ország jelenleg működő tizenhárom atomerőműve esetében is szükség van a biztonsági felülvizsgálatra. A Japánban történtek arra figyelmeztetnek: az épülő, valamint az építeni tervezett több mint harminc atomerőmű esetében is még fokozottabb szakmai körültekintéssel kell eljárni – vélik a szakemberek. Gyakorta elhangzik ugyanakkor, hogy a Kínában épülő új erőművek már harmadik generációsak, szemben az érintett japán reaktorokkal, amelyek korábbi konstrukciók, s amelyek hűtőrendszerének működtetéséhez leállásuk esetén elektromos áramra van szükség.
Kína megúszta
A híradásokból kiderült: Kína gyakorlatilag leállította a turistacsoportok Japánba utaztatását, egyúttal intézkedett a már ott lévők hazautaztatásának megszervezésére. A tokiói kínai nagykövetségre mintegy ötezer olyan hívás érkezett, amely a hozzátartozók, barátok holléte, és hogyléte után érdeklődik. Hivatalos jelentések egyelőre nem erősítették meg kínai állampolgárok eltűnését, vagy halálát. Egy tudósítás arra is kitért, hogy a két ötéves panda, amely a múlt hónaptól lakója Tokió állatkertjének, épségben vészelte át a földrengést. Tajvanból a legfrissebb jelentések arról számolnak be, hogy a sziget harminc megfigyelőállomása nem jelentett rendkívüli eseményt, nem észlelték a légkörben radioaktív anyagok megjelenését. Tajvanon újravizsgálják a katasztrófahelyzetre alkalmazandó védekezés rendjét. Időközben megérkezett Tokióba Kína mentőcsoportja, amely a túlélők utáni kutatásban kíván segítséget nyújtani.
A kínai média azt hangsúlyozza, hogy az interneten kínaiak ezrei fejezik ki együttérzésüket, s a kínai politikusok is rendre részvéttel és az ország segítő szándékát kifejezve nyilatkoznak meg. Emlékeztetnek arra, hogy a 7,9-es erősségű 2008-as vencsuáni (Wenchuan) földrengés idején – amelynek közel 70 ezer halálos áldozata volt – japán mentők is segítették a kínaiakat. Az interneten, egyetemeken már gyűjtés, adakozás indult; egy kínai milliárdos például egymillió jüan (30 millió forint) készpénzt és gyógyszereket ajánlott fel.
