“Atomenergetikai szakértők különböző kategóriákba sorolják a reaktorbaleseteket” – mondta az Egyesült Államokban a japán atomerőmű-baleset következményeinek elemzésére rendezett telekonferencián Ken Bergeron atomfizikus, aki az új-mexikói Sandia National Laboratory nukleáris kutató intézetben végzett szimulátoron katasztrófakutatásokat.
Ami a japán atomerőműben történt, az az úgynevezett station blackout, azaz a teljes áramkimaradás kategóriába esik – mondta, ami annyit jelent, hogy az áramellátás megszűnése után a tartalék áramforrások is kiesnek, ezért a létesítmény teljesen áram nélkül marad. Az ilyen események bekövetkezésének kicsi a valószínűsége.
A reaktorleolvadás folyamatát vázolva Ken Bergeron elmondta: Az üzemanyag-rudak cirkóniumötvözettel burkolt uránrudak, amelyek kötegekbe rendezve merülnek a moderátorként alkalmazott könnyűvízbe. Ha a vízszint lecsökken, az üzemanyag-rudak felhevülnek, a burkolat megsérülhet. Szélsőséges esetben az üzemanyag-rudak leolvadhatnak. Ilyesmi történt egyszer az amerikai Three Mile Island atomerőműben, de a reaktor burkolata akkor ellenállt a nyomásnak.
Peter Bradford, az NRC amerikai nukleáris felügyelet egykori tagja hozzátette: “Az üzemanyag-rudak burkolata magas hőmérsékleten kölcsönhatásba léphet a vízzel, ami gyakorlatilag gyorsított rozsdásodást jelent. A folyamat eredményeként cirkónium-oxid keletkezik és hidrogén szabadul fel. A hidrogén levegővel keveredve megfelelő koncentráció esetén vagy gyúlékony, vagy robbanóelegyet alkot.”
“Hidrogénrobbanásra a reaktoregység védőburkolatán belül nem kerülhet sor” – hangsúlyozta Ken Bergeron, “mivel oxigénmentes környezetről van szó. A nyomásnövekedés miatt azonban a képződő gőzt le kell ereszteni, így hidrogén is juthatott az épületnek olyan területeire, ahol már oxigén is jelen van. Így kerülhetett sor a robbanásra”.
Mi lenne a legrosszabb forgatókönyv? “Leengedik a túlnyomást, hogy megelőzzék a burkolat meghibásodását. Amennyiben azonban az üzemanyag leolvad, akkor a reaktor tartály alján gyűlik össze, és olvadt lávához hasonlóan átkorrodálja a burkolat falát. Erre akár egy napon belül is sor kerülhet. A fukusimai reaktor jobb burkolattal rendelkezik a csernobilinál, de lényegesen gyengébbel, mint a mi (Egyesült Államokbeli) reaktoraink többsége” – fejtette ki Bergeron.
Az eseményeket Ken Bergeron így foglalta össze: “Ismereteink alapján a reaktor leállt, azaz az összes neutronlassító rudat beeresztették, tehát a nukleáris reakció le lett állítva. Aggodalomra csak az üzemanyag-rudak burkolatának erodálása ad okot, ami viszont még napokig folytatódhat.” “Létfontosságú az áramellátás helyreállítása. Biztos vagyok benne, hogy képesek erre a feladatra és meg is oldják” – összegzett a szakértő.
