A hadsereg vasárnap foglalta vissza Ben-Dzsavádot a felkelőktől, ők pedig visszavonultak az onnan 60 kilométerrel keletre lévő Rász-el-Unúfba, amely kikötője és olajterminálja miatt stratégiailag fontos. Hadállásaikat ebben a városban a hadsereg harci gépei kedden négyszer támadták. Az egyik támadásban egy kétszintes lakóépületet ért találat, de emberéletben nem esett kár.
Míg a hadsereg tüzérsége Ben-Dzsavád mellett, addig a felkelőké Rász-el-Unúftól húsz kilométerrel nyugatra vett fel állásokat. A várostól öt kilométerrel nyugatra ellenőrzőpontot állítottak fel a felkelők, ott nem engedik tovább az újságírókat nyugat felé, így azok csak a fegyveresek beszámolóiból és a csatazajból értesülnek a tüzérségi harcokról.
A győzelem jelét mutató fegyveresek. Fotó: MTI / EPA
Juan Mendez, az ENSZ jelentéstevője szerdai bejelentése szerint vizsgálatot kezdett annak kiderítésére, hogy a Moammer Kadhafihoz hű erők alkalmaztak-e kínzást a líbiai felkelés kezdete óta. Mendez szerint a Kadhafi-rendszer által korábban alkalmazott kínzások és illegális fogvatartás „nagyon jól dokumentált”. A világszervezet megbízottja nem bocsátkozott részletekbe, kérdésekre válaszolva se mondta meg, hogy pontosan mit vizsgál.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy mielőbb döntsön a líbiai légtérzárról, de mint mondta, az EP csütörtöki határozatának elfogadása előtt csupán személyes véleményét mondhatja.
Buzek szerint a “saját népe ellen forduló Kadhafi nem maradhat hatalmon”, ám a katonai beavatkozásról szóló döntés “nagyon nehéz”, figyelembe kell venni az arab országok, az Arab Liga véleményét is. Az EP-elnök korainak tartotta arról nyilatkozni, vajon elismerje-e az EU a líbiai Ideiglenes Nemzeti Tanácsot, amelynek képviselői az EP liberális frakciójának meghívására tájékoztatták a képviselőket a líbiai helyzetről.
