Januárban 4,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, míg a tavalyi év utolsó hónapjában 4,6 százalékos inflációt mértek, amit elsősorban az élelmiszerárak hirtelen – 10,3 százalékos – megugrásával magyaráztak.
“Meggyőződésünk, hogy az árakat stabil szinten tudjuk tartani” – húzta alá Csang Ping (Zhang Ping), hozzátéve, hogy az ország gabonakészletei elérték az éves fogyasztás 40 százalékát. Ez a mérték jóval magasabb a világon elfogadott átlagnál, ami 17-18 százalék körül mozog. Kína búzatartaléka mintegy 100 millió tonna, ami körülbelül az éves termés mennyiségének felel meg.
Egyes szakértői vélemények szerint az inflációs nyomás az év első felében még jellemző marad Kínában, sőt növekedhet is. A helyzet kezelését azonban kiemelt feladatának tekinti a központi kormányzat, mert véleménye szerint az áremelkedés a társadalmat destabilizáló tényező.
Az idei évvel kezdődő ötéves tervidőszakra Kína 24 tartományi térsége határozott úgy, hogy vagy a bruttó hazai termék (GDP) bővülésével azonos arányban, vagy azon felül fogja a területén élő polgárok jövedelmét növelni. Kínában összesen 31 tartomány, autonóm terület, vagy tartományi jogú város van.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök szombaton az idei parlamenti ülésszak nyitónapján elhangzott beszámolójában azt hangoztatta, hogy az infláció elleni harc a kormány elsődleges feladatai közé tartozik, amit úgy kell megoldani, hogy a viszonylag gyors gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés üteme ne essen vissza, hiszen ezek ugyancsak a stabilitás alapkövei.
A kínai államelnök, Hu Csin-tao (Hu Jintao) ugyancsak megerősítette, hogy a kormány mindent meg fog tenni az alapvető cikkek árainak stabilizálásáért, biztosítva azt is, hogy az áremelkedések ne veszélyeztessék az alacsony és közepes jövedelműek életszínvonalát.
