“Fontolóra vesszük a lehetőségeket. Ezek közül az egyik a tartalékok felhasználása” – mondta Daley, rámutatva, hogy a tartalékhoz csak nagyon ritkán szoktak hozzányúlni. Hozzátette ugyanakkor, hogy amikor a gazdasági válságból való kilábalást nehézségek fenyegetik, minden lehetséges megoldást számba kell venni.
Az amerikai kongresszus részéről az elmúlt hetekben többször is sürgették, hogy a kormány csapolja meg a 727 millió hordónyi stratégiai olajtartalékot, nehogy a benzinárak elérjék és meghaladják a lélektani határnak számító, gallononkénti 4 dollárt (ez nagyjából a literenkénti 205 forintos üzemanyagárnak felelne meg). A magas üzemanyagárak alááshatják az amerikai gazdasági fellendülés kilátásait és azokkal együtt Barack Obama elnök 2012-es újraválasztásának esélyeit.
Az olaj pénteken a líbiai válság és a folytatódó közép-keleti tüntetések következtében újabb 3 dollárral drágult, és a New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára meghaladta a 105 dollárt. Az energiahordozó ára 2008 szeptember óta nem volt ilyen magas.
Timothy Geither amerikai pénzügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok olajellátását nem veszélyezteti a közel- és közép-keleti nyugtalanság, ugyanakkor ő is megemlítette, hogy komoly zavarok esetén a kormány kész lenne a stratégiai tartalékhoz nyúlni.
Az Egyesült Államok stratégiai olajtartalékát, amely jelenleg öt havi exportot tudna kiváltani, az OPEC 1973-1974-es olajembargójára válaszul hozták létre. Komolyabban csak az 1991-es, első öbölháborút megelőző időszakban, valamint a 2005-ös Katrina hurrikán után nyúltak hozzá. 2000-ben, az Irak és a Kuvait közötti feszültség újbóli kiéleződésekor Bill Clinton elnök szintén megnyitotta az olajcsapot. A stratégiai készletek felhasználása mindhárom esetben csak mérsékelt hatást gyakorolt az amerikai üzemanyagárakra.
