Diplomáciai források szerint a tagállamok között széleskörű egyetértés jött létre a szankciókról (a határozati javaslat többek között fegyvereladási embargóról, Kadhafira vonatkozó utazási tilalomról és vagyonának befagyasztásáról szól), s immár arról folyik a vita, hogy a tiltakozók elleni véres fellépésért felelősek ügyét valóban az ENSZ Nemzetközi Büntetőbírósága (ICC) elé terjesszék-e? Párizs és London pénteken ugyanis közös határozattervezetben kérte, hogy az ICC emeljen vádat a líbiai vezetők ellen. “A helyzet nagyon súlyos. Mindenképpen a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kell fordulni, ez egy nagyon erős üzenet” – hangsúlyozta egy rádióinterjúban Michele Alliot-Marie francia külügyminiszter.
A líbiai vezetőknek a hágai testület elé állításáról az arab országban elkövetett esetleges bűntettek ügyében kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet. A 15 tagállam azonban megosztott ebben a kérdésben. A BT eddig mindössze egyetlen ügyet utalt az ICC elé: a szudáni – dárfúri – konfliktust. A bíróság azután vádat is emelt Omar Haszan el-Besir szudáni elnök ellen népirtás és más, emberiesség elleni bűncselekmények miatt – más kérdés, hogy a szudáni politikus azóta is a posztján van.
A BT vétójoggal rendelkező öt állandó tagja közül három (az Egyesült Államok, Oroszország és Kína) nem tagja az ICC-nek, s a bíróság munkáját némi gyanakvással figyeli. Ráadásul Portugália, Brazília és India (három nem állandó BT-tag) nyíltan ellenzi, hogy az ügyet már most az ICC elé utalják.
