Nem lehet tudni, hogy a katonai vezetés az elkövetkezendő hetekben milyen lépéseket fog tenni, a dilemma abban áll, hogy „csak” kormányváltás lesz, vagy maga a rendszer is változik, megreformálódik – nyilatkozta lapunknak Rostoványi Zsolt egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok intézetének vezetője. Habár a tüntetők legfontosabb közvetlen követelése teljesült, bizonytalan, hogy mennyiben és mikor adja át egy civil kormánynak a hatalmat a katonai vezetés, mikor kerül sor a parlamenti választások kiírására – tette hozzá. A katonai legfelsőbb vezetés tagjai közül többen is várományosai lehetnek egyfajta egyszemélyes hatalomnak.
Sokan Törökországhoz hasonlítják az egyiptomi eseményeket, a jelenlegi helyzetet pedig a török állam félkatonai vezetéséhez. A szakértő szerint Egyiptom esetében még nem lehet tudni, hogy hosszú távon kollektív katonai vezetés, egyszemélyi katonai vezetés, vagy félkatonai vezetés alakul ki. A probléma a tüntetők szempontjából az, hogy az egyiptomi hadsereg a Mubarak-rendszer első számú támasza volt, és habár a jelenlegi vezetők fiatalabbak, mint a volt elnök, nyilvánvaló, hogy a katonai rendszer önmagában nem képviselhet igazi változást – szögezte le Rostoványi Zsolt.
Törökországban a katonák a szekularizált állam őrei voltak; akkor léptek fel, amikor úgy ítélték meg, hogy az iszlamizáció veszélye áll fenn. A szakértő szerint Egyiptom esetében a legfőbb kérdés, hogy a katonák hogyan viszonyulnak a legerősebb, szervezett ellenzéki csoporthoz, a Muszlim Testvériséghez. Hagyják-e, hogy legitim parlamenti erőként a kormányzásban a Muszlim Testvérek is részt vegyenek, vagy netán ők is úgy ítélik meg, hogy iszlamista szervezetként nem engedik őket a hatalomba. pp
Multisource political news, world news, and entertainment news analysis by Newsy.com
A Mubarak-rendszer alatt tiltott, de megtűrt Muszlim Testvériség már régóta lemondott az erőszakról és hitet tett a békés megoldások mellett – emlékeztetett Rostoványi Zsolt. Nem véletlen az sem, hogy nem voltak a tüntetések élvonalában, hanem visszahúzódtak és a háttérben maradtak. Vezetőik hangsúlyozták, hogy elfogadják a demokrácia szabályait. Az egyetemi tanár szerint a Muszlim Testvériség semmiképpen sem iszlám államot akar, ilyen szempontból nem összehasonlíthatóak az 1979-es iráni iszlám forradalmi erőkkel, teljesen téves a kettő között párhuzamot vonni. Az iszlamisták szerepe Egyiptomban teljesen más, mint a Khomeini által vezetett iszlamistáké volt Iránban.
Egyiptomi katona őrködik a Tahrir téren – Fotó: MTI / EPA / Mohamed Omar
Az egyiptomi tüntetők most azt várják a hadseregtől, hogy adjon egészen konkrét ütemezést a reformokról és lehetőség szerint kerüljön sor olyan intézkedésekre, amelyek a tömegek számára érzékelhető, tényleges társadalmi, gazdasági, politikai változásokat eredményeznek.
Nagy valószínűsége nincs, hogy El-Baradei nagy szerepet kapna a jövő egyiptomi vezetésében, igaz, hogy nyugaton nagy tekintélyű személyiség, de az utóbbi két évtizedben távol volt Egyiptomtól, semmilyen hazai bázisa és támogatottsága nincsen – mondta Rostoványi. Nem gondolom, hogy az ő személye tartós, vagy akárcsak középtávú megoldást jelenthetne, habár a tüntetések első hetében néhány ellenzéki szervezet, beleértve a Muszlim Testvéreket, felsorakozott Baradei mögött – tette hozzá. Ha történetesen egy nagyon rövid ideit ő lenne is a vezető, az csak egy átmenetei időszakot jelentene a következő választás kiírásáig.
Nem hiszek abban, hogy az egyiptomi események hatására a forradalom és a demokrácia hihetetlenül gyors elterjedése kezdődne a régióban – mondta Rostoványi Zsolt. Igaz, az akár több évtizede hatalmon lévő politikai vezetések a régióban kicsit megijedtek és próbálnak elébe menni az eseményeknek, felülről bizonyos óvatos reformintézkedések megtételével. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy bizonyos hasonlóságok ellenére ezek az országok egészen sajátosak, Jordánia egészen más mint Egyiptom, Egyiptom egészen más mint Tunézia – emlékeztetett.
Jóllehet az internet, a technika révén most pillanatok alatt elterjedtek a hírek, itt sokkal összetettebb és mélyebb szociális és társadalmi gyökerű problémákról van szó. Nem valószínű, hogy Egyiptomban nyugati típusú demokrácia honosodhatna meg, egy lassabb, hosszadalmasabb folyamatról van szó, amely valójában nem is most, hanem legalább egy évtizede indult meg az iszlám világban – véli Rostoványi Zsolt.
