A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a külföld részéről “csak ez az egy ügy képezte bírálatok tárgyát” Magyarországot illetően. Kifejtette: a kritikák mostanra elhalványodtak, és a kormány visszatérhet európai uniós elnöki programjának végrehajtásához. Ezt a programot az EU mindhárom központi intézménye támogatta, nem kritizálták hivatalos európai parlamenti bemutatása során sem – hangoztatta Schmitt Pál.
Leszögezte azt is, hogy Magyarországon a sajtószabadság “sérthetetlen és széleskörű”.
A középtől némileg jobbra állónak tekintett brüsszeli lap kérdésére az államfő elmondta, hogy alkotmányos jogköre alapján a magyarországi 10 millió embert hivatott képviselni, de “lélekben” 15 millió magyarért érez felelősséget.
Az alkotmány utaljon a kereszténységre
A készülő alkotmányt illetően Schmitt Pál kijelentette: támogatja azt a felvetést, hogy annak szerkesztésébe az ellenzék is bekapcsolódjon. Kiállt amellett is, hogy – több más ország alaptörvényéhez hasonlóan – bevezetőjében az alkotmány utaljon a kereszténységre. Hangoztatta ugyanakkor, hogy tiszteletben fogják tartani a más hithez vagy valláshoz tartozók jogait is.
A szomszédos országokban élő magyarok esetleges választójogával kapcsolatban Schmitt Pál arra helyezte a hangsúlyt, hogy ezt a kérdést később vitatják meg. Hozzátette, hogy több európai országban már biztosítják ezt a jogot a külföldön élő állampolgáraiknak.
A “magyar büszkeség”-re vonatkozó kérdésre adott válaszban pedig a köztársasági elnök azt fejtette ki, hogy a magyar nemzet évszázadokon át folyamatos külső üldöztetéstől és elnyomástól szenvedett. “Magyarnak és szabadnak lenni, az jelent valamit” – fogalmazott Schmitt Pál, hozzátéve, hogy “nem érezzük magunkat felsőbbrendűnek egyetlen nemzetnél sem, de alacsonyabb rendűnek sem”.
