Többen elismeréssel szóltak arról, hogy a belgák új munkamódszert dolgoztak ki az uniós intézmények közötti együttműködés terén. Ez azért volt fontos, mert az alig több mint egy évvel ezelőtt életbe lépett Lisszaboni Szerződés alapján megnőtt az Európai Parlament hatásköre, így a tagállami kormányokat képviselő Tanács – amelynek munkáját a soros elnöklő ország irányítja – a korábbinál több kérdésben kénytelen egyeztetni, kompromisszumokat kötni a parlamenttel.
Elhangzott a vitában az is, hogy a tény, miszerint Belgiumnak továbbra is ügyvivő kormánya van, lehetővé tette számára, hogy egyértelműen Európára összpontosítson.
Yves Leterme ügyvezető belga kormányfő országa elnökségének “búcsúbeszédében” a fennmaradt legfontosabb teendők sorából kiemelte: az EU-nak be kell látnia, hogy a monetáris uniót nem lehet fenntartani gazdasági unió megteremtése, további konvergencia, erős felügyelet, illetve költségvetési fegyelem nélkül.
“Gratulálok a belga uniós elnökségnek, az elmúlt fél évben számos területen sikerült valódi előrelépést elérniük. Az uniós ügyek intézését nem akadályozták a belga belpolitikában jelentkező problémák, a szövetségi kormány válsága. Ez elsősorban a jól képzett, rendkívüli rutinnal rendelkező, szakmai alapokon működő belga adminisztrációnak köszönhető, amely a politikai vezetés hiányosságai ellenére is képes volt kezelni az uniós ügyeket” – mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a strasbourgi vitában.
Tabajdi szerint a belga elnökség példája is azt mutatja, hogy az uniós ügyek sikeres kezeléséhez “elengedhetetlen a független, kezdeményező és szakmai szempontok szerint irányított közigazgatás”. Reményének adott hangot, hogy az elkövetkező fél évben a magyar uniós elnökség közigazgatása is képes lesz ilyen hatékonyan működni.
