A tilalom a bizottság szerint diszkriminatív, és nincs összhangban a modern hadviselés követelményeivel. A testület jelentéstervezete szerint a fegyveres erőknek fokozatosan vissza kellene vonniuk a nőkre vonatkozó korlátozást, hogy a szolgálatok minden arra alkalmas tagja azonos lehetőségekkel rendelkezzen.
A kongresszus által 2009-ben, az azonos karrierlehetőségek biztosítására létrehozott, magas rangú katonatisztekből, üzletemberekből és tudósokból álló bizottság szerint a “harctérről való kizárás politikája” nem tükrözi az iraki és az afganisztáni háború sajátosságait. A tilalom ugyanakkor intézményi korlátozást jelent a nőkkel szemben, akiknek a ranglétrán való előrehaladását gátolja, hogy el vannak tiltva kulcsfontosságú feladatok ellátásától.
A dokumentumtervezet szerint a nőknek a harccal közvetlenül összefüggő feladatoktól, valamint a harcoló egységektől való eltiltása a konvencionális, jól meghatározható, lineáris hadszíntereket feltételező hadviselés sajátosságaiból indul ki. “A jelenlegi, iraki és afganisztáni konfliktus ugyanakkor minden, csak nem hagyományos” – vélekedett a bizottság.
Irakban és Afganisztánban eddig több mint 200 ezer nő teljesített szolgálatot az amerikai fegyveres erők kötelékében. A két konfliktusban 132 nő vesztette életét, 721 pedig megsebesült. A bizottság készülő javaslatának támogatói szerint a fejlett technika és a megváltozott körülmények között a modern hadviselésben nehéz különbséget tenni a harci és nem harci feladatok között az iraki és az afganisztáni háborúban.
A tilalom fenntartásának hívei szerint a nők megjelenése a harcoló alakulatokban károsan befolyásolná az egységek harci morálját és ütőképességét. Elemzők szerint korábban hasonló ellenérvek hangzottak el a feketék, illetve a homoszexuálisok katonai szolgálatának engedélyezésével kapcsolatban. A melegek és leszbikusok besorozását tiltó törvényt tavaly decemberben törölték el.
