Az amerikai külügyminiszter abból az alkalomból mondott beszédet, hogy
Hu Csin-tao kínai elnök január 19-én hivatalos állami látogatásra
Washingtonba érkezik. Ekkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok pozitív, együttműködésre épülő és átfogó kapcsolatokra fog törekedni Kínával.
“A nagyhatalmi léttel felelősség jár”
Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor politikai reformokra szólította fel Kínát, valamint arra, hogy vállalja a 21. századi nagyhatalmi léttel járó felelősséget. Mint mondta, a két országnak együtt kell működnie a közös gazdasági és biztonsági kihívások kezelésében.
Sürgette a politikai foglyok szabadon bocsátását és azt, hogy Peking használja fel “egyedülálló” viszonyát Észak-Koreával, és vegye rá Phenjant a nukleáris programja feladására.
“Útelágazás előtt állunk”
Az amerikai diplomácia vezetője rámutatott, hogy a két ország együttműködése “globálissá vált”, “kritikus útelágazáshoz érkezett” és “nagy ígérettel és valódi eredményekkel” teljes. “Kína felemelkedése nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra nézve, többé nincs értelme annak a 19. századi elméletnek, hogy a nagyhatalmak erősödése és gyengülése nulla végösszegű egyenlet” – nyilatkozta.
“Nincs koncepció”
“Az Egyesült Államok és Kína együttműködésének nincs átfogó koncepciója” – mutatott rá a pénteki The Washington Postban megjelent írásában Henry Kissinger, aki Richard Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójaként, majd külügyminisztereként a kínai nyitás stratégája volt.
Kissinger szerint ez a kooperáció a Csendes-óceáni Közösséghez hasonlóan működhetne, azon vezérelv alapján, hogy a 21. században kerülni kell a blokkok kialakulását.
A volt külügyminiszter javasolta, hogy a két ország építsen ki egy olyan együttműködési mechanizmust, amelynek a segítségével meg lehetne határozni a közös hosszú távú célokat, valamint koordinálni lehetne a két országnak a nemzetközi fórumokon képviselt álláspontját.
