Az RMDSZ 1990 januárjában e városban tartott első küldöttgyűlésének évfordulóján könyvbemutatót szerveztek, Markó ennek keretében emlékeztetett arra: 1990 januárjában az erdélyi magyar értelmiség képes volt alázattal, hűséggel és szolidaritással egységbe kovácsolni a számos helyi kezdeményezést, és letenni az egységes érdekvédelmi szervezet alapjait.
Visszatekintve az RMDSZ megalakulásának előzményeire, a szövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkori időket az egység és a szolidaritás jellemezte. Bár ma már egyesek számára közhelyesnek tűnik, a szolidaritás, az egység parancsa ma is hasonlóan fontos – tette hozzá. Felidézte: az 1989-es változásokat követően minden esély és lehetőség megvolt arra, hogy akár több magyar politikai szervezet is létrejöjjön – hiszen abban a viharos időszakban minden nagyobb erdélyi városban megalakultak az önálló szervezetek -, a magyar közösségnek azonban természetes ösztönnel sikerült egy szövetségbe tömöríteni a helyi kezdeményezéseket.
Az elmúlt két évtized politikai tanulságairól szólva Markó Béla úgy fogalmazott: szabadságot és jogot nem lehet egyszer s mindenkorra kivívni, ezt ugyanis minden nemzedéknek ki kell vívnia magának. “Mi, akik akkor alapítói voltunk a szövetségnek, a magunk szövetségét megkötöttük, most pedig a következő generációknak is meg kell kötniük a maguk szövetségét, és ezt az esélyt, lehetőséget meg kell nekik adni” – mutatott rá Markó Béla, aki nemrég bejelentette, hogy a szövetség februári tisztújító kongresszusán nem kívánja magát újra jelöltetni az elnöki tisztségre.
Kelemen Hunor, akit Markó bevallottan szeretne utódjaként látni a szervezet élén, a könyvbemutatón úgy fogalmazott: át kell gondolni a kereteket, új társadalmi szerződést kell kötni a szövetségben. Szerinte a múltról beszélve a jövőbe kell tekinteni. “Tudnunk kell, hogy honnan indult el ez a Szövetség, milyen változások történtek az évek során, csak ezek ismeretében alakíthatjuk az RMDSZ további létét” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy Romániában még bármi megfordítható, az értékrendek még nem kristályosodtak ki, még nem állnak a biztos alapok.
Kelemen Hunor egyébként a napokban a székelyek egységét hangsúlyozó ünnepségen, az 1764-es madéfalvi veszedelem évfordulóján is kifejtette gondolatait. Ezen a megemlékezésen Hargita, Maros és Kovászna megye tanácsának RMDSZ-es elnökei közösen vettek részt.
A székelység emlékeiben ma is eleven él az osztrákok által elkövetett mészárlás emléke, s Kelemen Hunor történelmünk egyik legsötétebb pontjának nevezte az akkori vérengzést. A madéfalvi veszedelem két tanulságaként említette, hogy szabadságunkért, értékeinkért, önazonosságunkért nem szabad soha semmiféle kompromisszumot kötnünk, s hogy a magyarok soha nem fordulhatnak egymás ellen.
