A patinás konzervatív brit napilap két veterán tudósítója, Adam LeBor és Rory Watson által jegyzett elemzés szerint az elnöki tisztség átvétele körüli vita „igen kínos” az EU-nak, mivel az az érzet keletkezett, hogy az egykori kommunista ország eltért a modern európai demokratikus elvektől és a véleménynyilvánítás szabadságától.
A kormány irányvonalát EU-társállamok – például Németország, Csehország, Luxemburg – miniszterei, valamint magas rangú uniós tisztviselők és a szólásszabadság védelmére ügyelő szervezetek is bírálják – írják a tudósítók.
A The Times idézi a Riporterek Határok Nélkül nevű csoport egy nyilatkozatát, amely szerint az új médiatörvény „megfosztja a magyar állampolgárokat attól a jogos és alapvető szabadságuktól, hogy híreket és információkat kapjanak és közöljenek”.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szóvivője kijelentette: a szabályozói hatóságok jogköreinek ilyen mértékű koncentrációja „példátlan az európai demokráciákban, és károsítja médiaszabadságot”.
A Szalai Annamária vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tagjai – akiket a Fidesz jelölt – azt mondják, hogy függetlenül fognak dolgozni, és saját döntéseiket hozzák majd meg. A magyar kormány azt állítja, hogy a médiatörvény összhangban van EU-normákkal, és a bírálóknak meg kellene várniuk bevezetését, mielőtt ítéletet alkotnának róla.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke azonban levélben kért felvilágosítást a törvény részleteiről, és vizsgálatot is indított, megállapítandó, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e az uniós jogszabályokkal – utalt rá a brit lap.
Kovács László, az MSZP alelnöke, aki tavalyig az EU-bizottság adó- és vámügyi biztosa volt, azt mondta a The Timesnak, hogy Orbán Viktor kormánya „a párthatalom koncentrálásával kikezdi a demokratikus szabadságjogokat”. A szocialista politikus szerint „a Fidesz elfoglalt minden olyan tisztséget, amelyeknek egy normálisan működő parlamenti demokráciában semlegesnek és függetlennek kellene lenniük … ha egyetlen uralkodó párt dönti el, hogy mik a nemzeti érdekek, és azokat hogyan kell képviselni, az de facto egypártrendszert jelent”. Kovács László szerint a Fidesz egyetlen más párttal sem konzultál, és nem fogad el az ellenzéktől olyan javaslatokat, „amelyek bármit is megváltoztatnának”.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kijelentette a The Timesnak: szeretné, ha az ellenzéki pártok képviseltetnék magukat az új médiahatóságban. „Minden független intézménynek megvannak törvényben biztosított jogai, amelyek (szintén) függetlenek a kormánytól” – tette hozzá.
A brit lap szerint azonban a Fidesz áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelme óta „szerte Európában megszólaltak a vészcsengők”, mivel a kormány vagy felszámolta a független intézményeket, vagy átvette felettük az ellenőrzést. A párt egy volt európai parlamenti képviselőt nevezett ki államfővé, egy korábbi parlamenti képviselőt állított az Állami Számvevőszék élére, megszüntette a Költségvetési Tanácsot, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit.
„A leghangosabb riadót” azonban a médiatörvény váltotta ki – írta a szombati The Times. Kovács László a lapnak nyilatkozva felszólította az EU-t, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Hozzátette: nem szankciókra, hanem „bizonyos fajta nyomásgyakorlásra” gondol, „a demokrácia védelme érdekében”.
Az írás szerint Orbán Viktornak „már volt egy pengeváltása” José Manuel Barrosóval, az EU-bizottság elnökével, akit nem sikerült rávennie a hazai össztermék 3,8 százalékában megállapított idei államháztartási hiánycélnál magasabb deficit engedélyezésére.
A The Times név nélkül idéz egy európai diplomatát, aki szerint a magyar elnökség dilemma elé állítja az EU-t. „Ha Európa megfenyíti Magyarországot, és (figyelmét) erre az ügyre összpontosítja, azzal az elnökség gyengítését kockáztatja. Ha azonban nem így tesz, annak az lenne az üzenete, hogy lehetséges fenyítés nélkül eltérni a demokratikus elvektől. Ez is magas kockázatú álláspont” – fejtegette a diplomata.
A The Times szerint a Magyar Nemzeti Bank az „utolsó olyan jelentősebb intézmény” amely még nincs a Fidesz ellenőrzése alatt, de Fidesz-képviselők Simor András MNB-elnököt is már többször lemondásra szólították fel.
Az íráshoz fűzött külön Orbán-portré szerint a magyar kormányfő kedvenc pozíciójában van: „beásta magát, és jottányit sem hajlandó engedni”. Orbán Viktor az ország legnépszerűbb politikusa, hazai közönségnek játszik, becsületes vidéki embernek állítja be magát, aki imádja a focit, a kiadós magyar kosztot, templomba jár és családjának is szentel időt. Követői körében kultikus jellegű rajongást, ellenfelei között ugyanilyen erőteljes ellenszenvet kelt.
Orbán Viktor azonban a térség „legkíméletlenebb” politikai irányítója, aki „személyes hűbérbirtokaként vezeti a Fideszt, és a párt bennfentesei arra panaszkodnak, hogy nem hajlandó odafigyelni a mérsékeltebb hangokra és a tapasztalt kormánytagokra – írja a The Times. Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a kormányfő tanácsadója a lapnak kijelentette: a baloldal nem tudja felvenni a versenyt Orbán Viktorral, akinek tekintélye van és képes mozgósítani az embereket. Erőteljes személyiség, és a baloldalon „nincs senki, akiről ez elmondható lenne” – tette hozzá az újságnak nyilatkozó képviselő.
