„Az európai elnökség félévének előestéjén igen a szájkosár törvényre. Az újságok Magyarországon a kormány alá vetve. Tiltakozás Budapesten, zavarban az EU” – címmel számolt be a Corriere della Sera. A leragasztott szájjal tüntető fiatalok fényképe alatt a konzervatív napilap teljes oldalas cikkének első mondata leszögezte: „(a médiatörvény) névjegyként, Magyarország európai uniós elnökségének kezdete előtt, teljességgel szokatlan és bizonyosan kínos”.
Szájkosár törvény Magyarországon, a jobboldal cenzúrázza a sajtót – szólt a La Repubblica címe. „A kormány válaszolt a kritikákra azt állítva, hogy a törvény szükséges az ósdi sajtószabályozás reformjára…” – hangsúlyozta az újság berlini tudósítójának cikke. „Magyarok a tereken a sajtót cenzúrázó szájkosár törvény ellen” – írta az Il Messaggero: „Válság ellenes intézkedések rohama, a sajtószabadsággal szembeni fordulat és ellentmondásos törvényi intézkedések érezhetően csökkentették Magyarországon a konzervatív kormány támogatottságát” – jegyezte meg a lap.
„Normális időkben rossz törvény lett volna. Most, kilenc nappal az Európai Unió történetében első magyar elnökség kezdete előtt, a legjobb esetben is, nagy nyugtalansággal bíró névjegy” – olvasható a La Stampa Budapest a rádió és tévé hatalma ellen című cikkében.
Párhuzam Lukasenkóval
„Orbán Viktor a magyarországi sajtó nyakára lép” – írta a Romania libera című román napilap a magyarországi médiatörvény parlamenti elfogadásáról írt cikkében kiemelve, hogy jogszabály megerősíti a média fölötti kormányellenőrzés hatáskörét. Az újság szerint a kétharmados Fideszes-többséggel rendelkező magyar parlament által az utóbbi időben elfogadott jogszabályok éles bírálatokat váltottak ki Magyarországon és külföldön egyaránt, mivel a bírálók szerint ezek a jogszabályok nincsenek összhangban a demokrácia szabályaival. A lap szerint a hagyományos értékek közé kellene tartoznia a szabad véleménynyilvánítási jognak is, de a médiatörvény révén éppen annak ellenkezője érvényesül.
Adam Michnik, Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap alapító főszerkesztője a Magyar barátainkhoz című levelében Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője egyik mondását idézi: „Rendszerünk alapja a közvélemény, legfontosabb feladatunk ennek a jognak a megőrzése. Ha rajtam múlna a döntés, hogy jobb-e egy kormány informatív sajtó nélkül, mint sajtó kormány nélkül, nem haboznék a második mellett szavazni”. „Orbán Viktor a szabadságért küzdő demokratikus ellenzék aktivistája volt. Ma kormányfőként elnyomja ezt a szabadságot egy olyan törvénnyel, amely szájkosarat tesz a független sajtóra. Orbán Magyarországa Lukasenka Fehéroroszországának az útjára lép. A szájkosár-törvények mindig és mindenütt a jogállamot sértik, a demokráciát rombolják, jogfosztottá teszik a társadalmat – írta.
Magyar nyelvű címlappal fejezi ki szolidaritását a Gazeta Wyborcza című lengyel lap (fotó: MTI)
Michnik emlékeztet, hogy az úgynevezett “negyedik Lengyel Köztársaság” kormánya kitartóan fellépett a független média ellen, rombolta a jogállamot és megfélemlítette a társadalmat. Két év után ez a politika piros lapot kapott a lengyelektől. “Azt kívánjuk magyar barátainknak, hogy jelenlegi kormányukra ugyanilyen sors várjon” – írta.
Az eu is vizsgálja a médiatörvényt
Vizsgálja az Európai Bizottság a héten jóváhagyott magyar médiatörvényt abból a szempontból, hogy mindenben megfelel-e az Európai Unió jogszabályainak – közölte a végrehajtó testület szóvivője. Nem hivatalos vizsgálatról van szó, csupán annak elemzéséről, értékeléséről, összhangban van-e a törvény az uniós joggal. Alejandro Ulzurrun de Asanza y Munoz hangoztatta, hogy a bizottság nagy fontosságot tulajdonít a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságnak és a médiapluralizmusnak. A bizottság csakis az uniós jog szempontjából vizsgálja a törvényeket, azok nemzeti vonatkozásaival nem foglalkozik – hangsúlyozta.
A lengyel lap Vastagbőrű Európa című kommentárjában Jacek Pawlicki megállapítja, hogy Orbán Viktor kormányfő sokkal tehetségesebb és tapasztaltabb politikus, mint a néhai Jörg Haider, Karintia osztrák tartomány egykori szélsőjobboldali tartományfőnöke. A szerző csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy Európában senki sem reagál arra, ami Magyarországon történik. “A médián kívül egyetlen bíráló hangot sem hallottam az unió valamely vezetőjétől Orbánnal szemben. Az euró okozta gondok alatt görnyedő Európa vastagbőrűvé vált. Nem azt mondom, hogy azonnal szankciókkal kell sújtani Magyarországot, mert az, amit az unió vezetői tíz évvel ezelőtt Ausztriával tettek, groteszk volt. De valakinek végre meg kellene mondania Orbánnak: “Viktor, hibázol!” – áll a Gazeta Wyborcza kommentárjában.
Orbán “A nap Pinocchiója” rovatban
“Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak… Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre” – írta a konzervatív Die Welt Magyarország mint vezéri állam című írásában. “Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit” – állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. A sajtójogot szabályozó új törvény “mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között” – olvasható a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó cikkében.
A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező “A nap Pinocchiója” rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint “Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is”. A cikkíró megállapítja: “Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét – és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon… Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára” – írta a német üzleti körök vezető lapja.
A spanyol El País szerint a médiatörvény gyakorlatilag véget vet a sajtószabadságnak Magyarországon. A lap szerint “nagyon közel áll a cenzúrához” az, hogy a törvény széles ellenőrzési lehetőséget ad a kormánynak a tájékoztatási eszközök fölött, és nagy büntetéseket állapít meg arra az estre, ha a tartalmuk ellentétben van a közérdekkel. A büntetések elvezethetnek a gazdaságilag gyengébb médiumok megszűnéséhez – véli a lap.
