Chávez azért kért maga számára egy évre rendkívüli jogköröket, hogy meg tudjon birkózni a hatalmas árvizek okozta károk felszámolásával, a Dél-Amerika legnagyobb olajtermelő országát sújtó természeti csapás okozta rendkívüli helyzettel. Ugyanis az áradások eddig negyven ember halálát okozták, és legalább 140 ezer embert tettek hajléktalanná. Venezuelában egy évtizede nem voltak ilyen hatalmas esőzések.
A baloldali többségű törvényhozás maga bővítette másfél évre az államfő számára kényelmes kormányzási lehetőséget.
A parlamenti voksolás része annak a jogalkotási folyamatnak, amelynek célja megszilárdítani – Chávez szóhasználata alapján – “a 21. századi szocializmust” a latin-amerikai országban. Elfogadtak egy olyan törvényt is, amely megkönnyíti a kormány számára a bankok államosítását. és kötelezi őket profitjuk öt százalékának átirányítását társadalmi csoportoknak.
A venezuelai ellenzék elítélte az államfő törekvéseit, s azzal vádolta Chávezt, hogy diktátorként viselkedik, s az Egyesült Államok külügyminisztériuma is tiltakozott az autokrata kormányzás bevezetése ellen.
Chávez eddig 11 éve tartó elnöksége alatt háromszor már megkapta a lehetőséget a rendeletekkel való kormányzásra. A legutóbbi alkalommal (2007-ben) például egyes, magántulajdonban lévő olajmezők kisajátítására, új adók bevezetésére és a távközlési, energetikai vállalatok államosítására használta fel kibővített hatalmát.
