A jogalkotási eljárás újraindítására azért volt szükség, mert noha a képviselőház idén májusban – 234-194 arányban – már megszavazta a jogszabályt, a szenátusban a tervezet kétszer is elakadt, nem kapott többséget a republikánusok miatt.
A döntés most újból a szenátus kezében lesz, hogy mi is legyen annak az 1993-as törvénynek a sorsa, amely tiltja olyan újoncok sorozását, akik vállalják homoszexualitásukat.
A jelenleg érvényes törvény értelmében az amerikai haderő hivatalosan nem kérdezhet rá a soraiban szolgálók nemi identitására, ők pedig nem kötelesek azt felfedni. A bevallottan homoszexuális egyéneket viszont nem veszik állományba, a már a fegyveres erők kötelékében lévőket pedig leszerelik. Egy szövetségi bíró nemrégiben alkotmányellenesnek minősítette a “ne kérdezd, ne mondd” törvényt, aminek nyomán a toborzóirodák – visszavonásig – engedélyt kaptak a melegek besorozására.
Barack Obama elnök megválasztása előtt azt ígérte, hogy visszavonatja a törvényt – amelyet az amerikaiak 70 százaléka ellenez -, a demokrata többségű kongresszus viszont ezt mindeddig nem tette meg. A jogszabály miatt 1993 óta több mint 13 ezer 500 embert bocsátottak el a hadseregtől.
