“A kérdésben a párt négyszer változtatta meg az álláspontját, bízva abban, hogy a korábbi nyilatkozatok feledésbe merülnek” – hívja fel a figyelmet a szerző.
Tokár Géza szerint a júniusi választások előtt a Híd még a törvénnyel járó büntetések eltörlését támogatta. Azonban a választások után a párt “mégis azon kapta magát, hogy kicsúszott a kezéből az irányítás, Daniel Krajcer, az SaS kulturális minisztere pedig konkrét – és kisebbségi szempontból elfogadhatatlan – elképzeléseket szorgalmazott a törvény ügyében”. A kormánykoalíció egyeztetései viszonylag gyorsan eredményeket hoztak, megszületett egy olyan tervezet, amely komoly formai hiányosságokat tartalmazott.
“És mit mondott erre a Híd? Bugár Béla szerint a lehető legtöbbet érték el, a büntetések léte bizonyos esetekben pedig érthető és védhető, egyébként is mindent ki lehet javítani a második olvasat elfogadása előtt” – írja a szerző.
Szerinte az újabb váratlan fordulatot az jelentette, amikor nyilvánosságra hozták az Európa Tanács mellett működő, független nemzetközi szakértőkből álló Velencei Bizottság szakvéleményét. Amiből kiderült, Európa nyugati felén másként értelmezik a tolerancia fogalmát, mint a “lehető legtöbbet” elérő kormánypárt. A Híd hivatalos üzenete ismét változott, Bugár hangsúlyozta, decemberre helyrehozzák a hibákat.
“December van, a törvényt elfogadták, az eredményt mindenki láthatja. A problémás pontok nem változtak, a Híd vezető politikusa pedig megismétli pár hónapja egyszer már elhangzott érveit: a törvény a lehetőségekhez képest jó, a büntetések védhetők, aggodalomra semmi ok” – fejti ki Tokár.
