A Dnevnik című napilap által ismertetett jelentés azt állítja, hogy a rendszerváltás óta nagyköveti, első tanácsosi vagy főkonzuli posztot betöltő 462 megvizsgált személy közül 218-an voltak korábban a kommunista titkosszogálatok munkatársai vagy ügynökei, egyúttal a még élő 192 diplomatát név szerint is megnevezi, köztük ma is fontos posztokon lévő nagyköveteket.
Közülük a bizottság név szerint is megnevezi a még élő 192 személyt, köztük olyan csúcsdiplomatákat, mint Bulgária jelenlegi EU-képviselője, valamint Stockholmban, Londonban, Berlinben, Madridban, Rómában, Athénban és a Vatikánban, illetve az ENSZ-ben, Moszkvában, Pekingben és Tokióban szolgáló misszióvezetője. A 26 már elhunyt diplomata nevét a vonatkozó törvény értelmében nem lehet közzétenni.
Nikolaj Mladenov külügyminiszter felháborodottan reagált a közlésre, és szerdára hivatalos állásfoglalást ígért az ügyben.
Az archívumok feltárásáról hozott, 2006 vége óta alkalmazott bolgár törvény a polgári és katonai hírszerzés és kémelhárítás dossziéinak közel teljes nyilvánosságra hozatalát irányozza elő. A volt ügynököket és besúgókat ugyanakkor semmilyen jogkövetkezménnyel nem fenyegeti.
Az illetékes állami bizottság szerint egyébként Bulgária posztkommunista kormányainak minden hatodik tagja szintén ügynök vagy besúgó volt a rendszerváltás előtt. Georgi Parvanov elnök maga is szerepel a volt komunista hírszerzés “munkatársainak” listáján, Parvanov azonban cáfolja ennek helytállóságát.
A testület korábban már nyilvánosságra hozta a parlamenti képviselők és a választási jelöltek, továbbá a média, a rendőrség és az igazságszolgáltatás vezetői között található egykori kommunista ügynökök nevét. A most közzétett jelentésből azonban az derül ki, hogy a szocialista Bulgária állami intézményei közül a diplomáciai testületekben dolgozott a legtöbb titkosügynök. Ezzel a bolgár tudományos akadémia a második helyre szorult az egykor leginkább megfigyelt területek közül.
