Hozzátette: a következő félév rendkívül fontossá nőtte ki magát, így a magyar elnökséget kiemelt figyelem is övezi majd. Miközben eddig egyszerű bürokratikus felkészülésben kellett gondolkodni, most „világossá vált, hogy kellő nyitottsággal és intellektuális felkészültséggel … a legfontosabb kérdésekben eredményeket kell elérni” – fogalmazott. Több témában ugyanis “egymástól széttartó álláspontokat felszínre hozó kérdések” várhatók.
Leszögezte azt is, hogy tovább kívánja vinni az eredetileg elhatározott magyar prioritások – köztük például a Duna-stratégia, a vízgazdálkodás, a kulturális sokféleség – képviseletét is. Mint mondta, már most biztosra lehet venni, hogy lesznek a magyar elnökségnek jól látható sikerei, például a közép-európai termőföld-moratóriumra vonatkozó kérdéskör és talán tető alá kerül a horvát csatlakozási szerződés.
Előrelépéseket remél Orbán Viktor a keleti partnerség intézmények terén is, egyebek között a májusi budapesti csúcstalálkozón. Olyan terveket szeretne felállítani, amelyek az eddigi rendszert némileg átalakítják, országspecifikussá teszik. Az érintett hat országnak (Azerbajdzsán, Örményország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia) ugyanis nem ugyanarra van szüksége – vélte.
Megismételte, hogy jól együtt kell működni a jelenlegi belga és a magyart követő lengyel elnökséggel is.
Orbán Viktor bejelentette, hogy a magyar elnökség kezdete előtt látogatást tesz mind a 26 többi tagállam vezetőjénél, a keleti partnerországok vezetőinél, tárgyal az európai parlamenti frakcióvezetőkkel, illetve „minden szereplővel, aki a magyar elnökség alatt valamilyen ügyben befolyással, súllyal bír”. Mint mondta, e folyamat keretében most találkozott például a luxemburgi miniszterelnökkel és a liberális frakció vezetőjével.
Januárban, az elnökség átvétele után ugyancsak egyeztet valamennyi tagország kormányával – tette hozzá.
