A mindössze tucatnyi oldalon megfogalmazott dokumentumot először kedden vitatják meg a diplomaták Anders Fogh Rasmussennel, majd a módosított terv a külügy- és védelmi miniszterek októberi tanácskozása elé kerül, s végül a novemberi lisszaboni NATO-csúcson döntenek a stratégiáról.
Rasmussen az új kihívások között említette a ballisztikus rakétákat, a tömegpusztító fegyverek terjedését, és az informatikai rendszerek ellen irányuló támadásokat. A koncepció kidolgozásakor figyelembe veszik az afganisztáni tapasztalatokat is.
A jelenleg érvényes stratégiát 1999-ben fogadták el, vagyis a hidegháború befejezése után, amikor az észak-atlanti szövetségnek még csak 16 tagja volt. A szervezet tavaly áprilisban döntött úgy, hogy ezt felül kell vizsgálni a mai veszélyek szempontjából, és elébe kell vágni a holnap fenyegetéseinek is.
Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter vezetésével egy szakértői csoport már összeállított egy saját elképzelést “a NATO 2020-ban” címmel.
