A két miniszter áttekintette a két ország aktuális ügyeit, majd a sajtó előtt aláírta és kicserélte a magyar-szlovák vízumképviseleti megállapodásról szóló jegyzékeket. A két diplomáciai vezető között ez volt az első találkozó azóta, hogy a szlovák köztársasági elnök július közepén kinevezte a koalíciós kormány minisztereit.
Martonyi János a baráti légkörű sajtótájékoztatón kiemelte: a korai figyelmeztető rendszer célja, hogy “a vitáknak még a felmerülését is el lehessen kerülni”, és szükség esetén megoldást lehessen találni. Azt mondta, az őszinte párbeszédet szolgálja, ha a jövőben minden lehetséges lépésről tájékoztatják egymást. A miniszter szerint nem szerencsés, ha a felek a problémákat a külföldi, a nyugati sajtó útján igyekeznek rendezni, “erre nincs szükségünk”.
Martonyi János és szlovák partnere, Mikulás Dzurinda (fotó: MTI/Kovács Attila)
A magyar külügyminiszter elmondta, kollégájával egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt a jövővel kell foglalkozni, lehetőségeket kell keresni a kérdések megoldását segítő együttműködésre. Kifejtette, a két ország között léteznek előremutató együttműködési projektek, és vannak olyan nyitott, vitás kérdések, amelyekről párbeszédet akarnak folytatni.
A két ország között alapvetően megváltozott a hangulat – hangsúlyozta Martonyi János -, hozzátéve, ezt meg kell őrizni.
Mikulás Dzurinda azt mondta: “Magyarországgal jó és szilárd kapcsolatokat szeretnénk”. Ennek egyik alapja a szándék – tette hozzá -, és Szlovákia szándéka az, hogy “Magyarországnak jól menjen”. Magyarország és Szlovákia tekintélyét egy közlekedőedényhez hasonlította, mint mondta, “ha a szomszéd reputációja növekszik, az enyém is növekszik”. Elmondta, Szlovákia azt szeretné, hogy Magyarország sikeres soros elnöke legyen az Európai Uniónak. Magyarország 2011 első félévében tölti be az EU soros elnöki tisztét.
A kétoldalú együttműködés módszerével összefüggésben a szlovák külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy “sokkal inkább előre szeretnénk tekinteni, mint hátra”. Úgy fogalmazott, a két ország között fizikai és átvitt értelemben is új hidakat kell építeni.
Egy kérdésre válaszolva közölte: a szlovák kormány által pénteken az államnyelvtörvényről elfogadott módosítás “néhány, a múltban hozott kellemetlen hatást meg fog szüntetni”. Meggyőződése – mondta -, hogy a módosítás hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok javulásához. Hozzátette, Pozsony egyetértésre törekszik Budapesttel, “baráti környezetben, előre szegezett tekintettel”. Úgy fogalmazott: “hiszek abban, hogy jó szándéktól vezérelve javulni fog a magyar és a szlovák állampolgárok közérzete”.
Martonyi János a szlovákiai államnyelvtörvényt módosító javaslatról azt mondta: “jó irányban tett lépésnek tekintjük”. Elmondta, kollégája megígérte, hogy a szlovák törvény módosításával kapcsolatos elképzelésekről a magyar fél a jövőben tájékoztatást kap, és a belügyi vegyes bizottság keretében tárgyalások kezdődnek a rendelkezések végrehajtásról.
A szlovákiai államnyelvtörvényt módosító javaslat értelmében korlátozott mértékben, de maradnak a szankciók. A kulturális tárca csak azokban az esetekben szabhat ki pénzbüntetést, ha a közigazgatás olyan információkat nem tesz közzé államnyelven, amelyek az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát, illetve vagyonát érintik. Magánszemély a törvény megsértéséért nem bírságolható.
A bírságok felső határa az eddigi 5000 euróról januártól 2500 euróra csökken. Változás, hogy a törvény megsértéséért a minisztérium nem lesz köteles kiszabni a pénzbüntetést, hanem eltekinthet tőle. Újdonság, hogy azokon a településeken , ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a képviselői testületek ülésein használható lesz a kisebbségi nyelv is. Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A jelenlegi szabályozásban a személyzet csak akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha a páciens nem ismeri az államnyelvet. A módosított jogszabályban azonban benne lesz, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet.
Kikerül a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát. A jövőben ilyen jogköre csak a kulturális tárcának, illetve a kijelölt állami szervnek lesz.
A törvénymódosítást a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Mikulás Dzurinda – mint a budapesti sajtótájékoztatón elmondta – hétfőn ugyancsak találkozott a magyar miniszterelnökkel, Kövér László parlamenti elnökkel, és fogadta őt Schmitt Pál köztársasági elnök is. Martonyi János és Mikulás Dzurinda a közös sajtótájékoztató után munkaebéden tekintik át az Európai Unióval és a visegrádi négyekkel kapcsolatos együttműködésüket. A magyar diplomácia vezetője “a legnagyobb barátsággal” gratulált Dzurindának ahhoz, hogy előző nap a budapesti nemzetközi futóversenyen lefutotta a maratoni távot.
