A köztársasági elnök üzenetéről a zártkörű ebéd után a szenátorok számoltak be a francia sajtónak. „(Az elnök) azt mondta, hogy ő csak az európai szabályokat és a francia törvényeket alkalmazta, hogy semmit nem lehet Franciaország szemére vetni, de ha a luxemburgiak maguknak akarják őket, nem jelent problémát” – mondta Bruno Sido, az egyik szenátor. Hozzátette: „Azt mondta, hogy rendben van a politikánk, és hogy felháborítja – és majd holnap erre ki is fog térni (Brüsszelben az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján) -, hogy az EU így nyilatkozik a francia fellépésről”.
Egy másik szenátor, Michel Houel elmondása szerint az államfő megjegyezte, hogy az uniós „biztos Luxemburgban lakik, amely ország nagyon közel van Franciaországhoz, és örömmel vennénk, ha Luxemburg is be tudna fogadni romákat”.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden a második világháborúhoz hasonlította a romák franciaországi helyzetét, miután kiderült, hogy – a párizsi kormány képviselőinek állításaival ellentétben – olyan belső utasítás alapján toloncoltak ki cigányokat az országból, amely figyelembe veendő szempontnak tekintette az etnikai csoporthoz való tartozást: „Azt gondoltam, hogy Európa a második világháború után többet nem lehet tanúja hasonló jellegű helyzeteknek” – mondta a biztos.
Elsősorban az háborította fel, hogy a francia kormány tagjai többször is “biztosították” afelől, hogy diszkriminatív megfontolások nem húzódnak meg a kitoloncolások mögött, ám kiderült, hogy a francia belügyminiszter kabinetfőnöke körlevélben szólította fel a prefektusokat az illegális táborok – “és elsősorban a cigánytáborok” – felszámolására. A körlevél szövegét azóta módosították, és már nem tartalmazza a diszkriminatív utalást, ám a francia hatóságoknak nem csak szavaikat, hanem magatartásukat is meg kell változtatniuk – fejtette ki Viviane Reding.
