A pénteken nyilvánosságra hozott friss adatok szerint a megkérdezettek 56 százaléka egyetért a Bundesbank elnökségéből önként távozó pénzügyi szakembernek a bevándorlásról és a külföldiek beilleszkedéséről vallott nézeteivel. A válaszadók 28 százaléka nem tartja helytállónak ezeket, míg 16 százalék nem foglalt állást a kérdésben.
Minden parlamenti párt hívei körében nagyjából a fentihez hasonló a helyeslők és az elutasítók aránya. Csupán a Zöldek szavazótáborán belül mutatott ki a felmérés hozzávetőleges egyensúlyt a támogatók és az elítélők között.
Sarrazin nyilatkozataiban és augusztus végén megjelent könyvében élesen bírálta a muzulmán bevándorlókat, azt állítva, hogy vallási és kulturális hagyományaik miatt képtelenek a beilleszkedésre, ráadásul túl sok pénzbe kerülnek a német államnak. Értelmi képességeik szerinte alacsonyabbak, és mivel szaporodási mutatójuk jócskán meghaladja a németekét, az országot néhány évtized múlva az „elbutulás” veszélye fenyegeti.
Pártállástól függetlenül a németek többsége elégedetlen a többség és a bevándorló kisebbség viszonyával. Ötvenhét százalék úgy vélte, hogy Németországban nem igazán jól működik németek és külföldiek együttélése.
A politikai pártok megítélését kimutató felmérésben tovább romlott a CDU/CSU mutatója: a 33 százalék két pontos visszaesést jelent augusztus utolsó hetéhez képest. Az SPD megítélése viszont 3 százalékkal javult (33). A kisebbik kormánypárt, az FDP mutatója tovább zuhant, a 3 százalék 2 pontos visszaesést jelent a legutóbbi értékhez képest. A Baloldal (10) és a Zöldek (17) megítélése nem változott.
Az úgynevezett vasárnapi kérdésre (kire szavazna ön, ha most vasárnap lennének választások) adott válaszok alapján a Zöldek a szeptemberi felmérés abszolút nyertesei: 17 százalékos támogatottsággal (+1%) minden idők legjobb eredményét érték el. A CDU/CSU-ra a választók 32 százaléka (-1) voksolna, az SPD-re változatlanul 31 százalék. Nem változott a Baloldal (10%) és az FDP (5%) potenciális szavazótábora.
