Intenzív propagandaháború zajlik a nemzetközi erők és a tálibok között, ennek legújabb mozzanatát láttuk most, amikor a tálibok egyik szóvivője felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki katonáit Afganisztánból, mert ellenkező esetben a magyar kontingens újabb tagjainak a halálára kell felkészülnie – nyilatkozta lapunk kérdésére Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Ázsiai ügyekkel foglalkozó tudományos munkatársa. A tálibok egyre professzionálisabban használják a propagandát és úgy tűnik, hogy Magyarország most került a tálibok látókörébe – mondta. 2008-ban, az első afganisztáni magyar katona halálakor még mással voltak elfoglalva, leginkább Dél-Afganisztánra koncentráltak. Azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben mennyire kell tartani támadásoktól, Wagner Péter úgy fogalmazott: a hadműveletek alapvetően nem attól függnek, hogy milyen fenyegetések hangzanak el, sokkal meghatározóbb, hogy az adott térségben mire van kapacitása a táliboknak. Éppen ezért nem az ehhez hasonló üzenetektől kell függővé tenni a magyar kontingens megerősítését – tette hozzá.
Wagner Péter biztonságpolitikai blogjában kedden számolt be arról, hogy a The Frontier Post című pakisztáni újság honlapján augusztus 25-én megjelent egy írás, amelyben a tálibok szóvivője, Zabibullah Mudzsahid úgy fogalmaz, hogy a magyar kormánynak újabb emberáldozatokra kell felkészülnie Afganisztánban. A magyarok egy olyan ügy mellett kötelezték el magukat, amely számukra semmilyen haszonnal nem jár, ez a háború csupán az Egyesült Államok érdeke – jelentette ki. A nyilatkoztat figyelemre méltó, ugyanis eddig még egyetlen alkalommal sem szólítottak meg minket nyilvánosan – hívja fel a figyelmet Wagner Péter blogbejegyzésében.
Magyar jelenlétfenntartó katonai járőrök állnak Hummer HMMWV típusú katonai terepjárójuk mellett (fotó: MTI)
Nem veszik komolyan
Magyarország iszlámábádi nagykövete szerint kérdéses a valószerűsége és a forrása a tálib szóvivő által megfogalmazottaknak. Darvasi István nagykövet az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: a külképviselethez nem juttattak el fenyegetést, a szóban forgó üzenetet csak egyetlen pakisztáni újság, a The Frontier Post című lap hozta le. A nagykövetség úgy véli, ha komoly fenyegetésről lenne szó, akkor nagyobb visszhangja lett volna Pakisztánban is.
A fenyegetéssel kapcsolatban a Külügyminisztérium részéről hivatalos állásfoglalás nem hangzott el. Ugyanakkor Karl Lamers német biztonságpolitikus, aki a NATO céljait közvetítő nem kormányzati szervezet, az Atlanti Szerződés Szövetsége (ATA) elnökeként látogatott Budapestre, kitartásra buzdította az afganisztáni magyar kontingenst. “Szükségünk van önökre Afganisztánban, lehet, hogy egyszer önöknek is szükségük lesz ránk; a terrorizmus elleni küzdelem mindannyiunkat érint” – mondta az MTI-nek adott interjújában. A NATO azért van jelen Afganisztánban, mert meg kell előzni annak a lehetőségét, hogy az al-Kaida és a tálibok exportálják a terrorizmust a világ más részeibe – emlékeztetett a biztonságpolitikus.
Augusztus 23-án hajnalban az észak-afganisztáni Baglán tartományban támadás ért egy magyar katonai konvojt, amely éppen Puli-Humriból, a magyar bázisról Mazar-i-Sarifba tartott, ahonnan a katonák már hazatértek volna Magyarországra, mert lejárt a mandátumuk. A konvoj mellett egy improvizált robbanószerkezetet robbantottak fel, majd három irányból kézifegyverekkel tűz alá vették a katonákat. Pappné Ábrahám Judit törzsőrmester a támadás helyszínén életét vesztette. Három társa megsebesült. Egyiküket, Kolozsvári György zászlóst életveszélyes sebesülésekkel szállították a helyszínen lévő német katonai kórházba, majd onnan hazahozták, és a budapesti Honvédkórházban ápolták, ahol kedden reggel belehalt sebeibe. Kolozsvári György zászlós halálával négyre emelkedett a Magyar Honvédség afganisztáni kötelezettségvállalása közben elesett magyar katonák száma.
