A Focus magazinnak adott és vasárnap közzétett nyilatkozatában Hans Heinrich Driftmann úgy vélte, hogy a papíron 250 ezres létszámból valójában legföljebb nyolcezer katona van bevethető állapotban.
Meglátása szerint a német haderőnek sürgősen szembe kell néznie a kor követelményeivel. Ennek során tekintetbe kell vennie “a német gazdaság legitim érdekeit”. Egy olyan erősen exportorientált ország, mint Németország szempontjából katasztrófával érne föl, ha a nemzetközi kereskedelmi utak, elsősorban Délkelet-Ázsia irányában, tartósan korlátozás alá esnének – figyelmeztetett a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) elnöke, mellesleg tartalékos ezredes és az 1. osztályú szövetségi érdemkereszt kitüntetettje.
Idén májusban tett afganisztáni látogatása során hasonló értelmű nyilatkozatot tett a kíséretében lévő újságírók előtt Horst Köhler szövetségi elnök. Ő akkor részben Németország gazdasági érdekeivel indokolta a Bundeswehr szerepvállalását a közép-ázsiai országban. Ezt az ellenzék részéről általános felhördülés és felháborodás fogadta, mire Köhler május 31-én bejelentette a lemondását.
Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter augusztus 23-án ismertette a koalíciós pártok szakértőivel a Bundeswehr reformját célzó elképzelését. Eszerint a létszámot a jelenlegi 252 ezerről 163 ezerre csökkentenék. A hadkötelezettséget nem törölnék el, csupán felfüggesztenék. A katonák létszámán belül 156 ezer hivatásos és továbbszolgáló katonát 7500 önkéntes egészítene ki. Utóbbiak 12-23 hónap közötti időre vállalhatnának szolgálatot a hadseregben.
