Adelaide-ben már decemberben üzembe akarják helyezni az első sólepárló üzemet, példáját Sydney, Melbourne, Brisbane, Perth is követi. Így összesen 12 millió ember, Ausztrália lakosainak több mint a fele remél több vizet a sólepárlás révén, így az üzemek a nagyvárosok ivóvízszükségletének egyharmad részét adhatják majd. Erre azért van szükség, mert nem akarják az ivóvíz mennyiségét az időjárás szeszélyességétől függővé tenni.
Maga az eljárás is igen drága és nagyon sok áramot fogyaszt – zúgolódnak környezetvédők, ugyanis az adelaide-i üzemben 1000 liter víz előállításához 4,5 kilowattóra áram szükséges. “Az egészben az a legironikusabb, hogy ezek az üzemek növelik a
környezetszennyezést, és ily módon csak felerősödnek azok a problémák,
amelyek miatt ezeket az üzemeket felépítik – hangoztatta James
Hitchcock, a “Friends of Earth” környezetvédelmi csoport tagja. “Bár
Ausztráliában nagyon jó lehetőségek vannak szél és geotermikus energia
használatára, az energia 80 százalékát mégis szénerőművek állítják elő,
mivel az gazdaságosabb” – tette hozzá.
Azonban környezetvédelmi szervezetek szerint az esővíz és a szennyvíz
környezetbarát újrafelhasználása pótolhatná a vízhiány nagy részét.
Mauro Farinola, a helyi vízügyi hatóság szakembere azonban a metódus egyszerűségére hívta fel a figyelmet. “A tengerparttól 1500 méternyire szívják fel a vizet, amely azután egy alagúton keresztül jut az üzembe. A lepárlás teljes folyamata fél óráig tart, utána kész is az ivóvíz. Később, a magas sótartalmú vizet és egyéb üledékeket pedig ugyanezen az úton juttatják vissza a tengerbe mintegy 1000 méternyire a parttól” – árulta el.
