“A kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes vétójogának törvényen keresztüli bebiztosítása veszélyes helyzetet teremthet a jövőre nézve, hiszen ezen poszt betöltése a mindenkori parlamenti választások eredményének a függvényében történik. Elméletileg tehát nem kizárt egy Rafael Rafaj vagy hozzá hasonló szlovák nemzeti párti (SNS) politikus jövőbeli kinevezése erre a posztra. Ebben az esetben a vétójog kíméletlenül visszaüt, negatív következményekkel jár majd. Törvénymódosításokat sohasem négy évre kell tervezni, hanem hosszabb időre”– olvasható az MKP közleményében.
A Híd elnöke szerint az MKP problémája az, hogy nincs a hatalom közelében, ezért mindent kritizál. “Mondjam azt, hogy savanyú a szőlő? Most egy olyan intézmény kiépítésén dolgozunk, amely hosszú távon a szlovákiai magyarok kisebbségi hivatalává válhat. Ha azt mondjuk, hogy Rafael Rafaj kerülhet arra a posztra, akkor ne fogadjunk el törvényeket, akkor ne csináljunk semmit. Az MKP most azt kritizálja, ami a szlovákiai magyarok történelmében mérföldkő lehet, ha sikerül úgy megvalósítanunk, ahogy maga Rudolf Chmel is szeretné” – jelentette ki Bugár Béla az Új Szó című pozsonyi napilap keddi számában.
“Nem indulhatunk ki abból, hogy ne csináljunk semmit, mert úgyis eltörlik” – magyarázta a magyar nyelvű lapnak adott nyilatkozatában Bugár.
Az MKP jobb megoldásnak tartja “a kisebbségek kulturális és oktatásügyi önkormányzatiságát”. Vagyis egy olyan intézményrendszert, amikor döntéshozatali-, végrehajtási- és vétójoggal egy, választások útján létrehozott kisebbségekből álló testület rendelkezik a saját ügyeiben.
Rudolf Chmelnek a kisebbségi oktatás és a kultúra területén lesz vétójoga, hivatalában létrejön a kisebbségi kultúra és a kisebbségi oktatás alosztálya. Jogköreiről szeptemberben szavaz a parlament.
