Azon felül, hogy folyamatosan vezet egy Tartományi Újjáépítő Csoportot (PRT), 28 katonát küldött egy új, közös Hadműveleti, Tanácsadó és Összekötő csoportba (OMLT), amelyhez ugyanannyi amerikai katona tartozik az ohiói nemzeti gárdából, és amelynek egy magyar alezredes áll az élén. Magyarország ezen felül 40 katonát küldött az országos választások biztosítására, és ugyancsak bevet egy különleges alakulatot, amely az amerikai erőkkel működik együtt. A 2009-es év végén összesen 324 magyar katona szolgált Afganisztánban. Bajnai Gordon miniszterelnök 2009 decemberében ígéretet tett arra, hogy további 200 katonával erősítik meg a magyar kontingenst.
Szeptemberben a miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország befogad egy foglyot a guantánamói börtönlétesítményből. Ez a döntés vitát váltott ki, de elnyerte az összes párt támogatását. November végén a foglyot Magyarországra szállították.
Magyarországon több lépésben letartóztattak a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg megközelítőleg húsz tagja közül 19-et. A szélsőjobboldali szervezet gyaníthatóan terrorcselekményeket követett el vagy összeesküvést szervezett ilyenek elkövetésére. Egy személy még szökésben van. Bár a magyar törvénytárban nincs külön megnevezve hazai terrorszervezet, a magyar hatóságok mégis gondosan figyelik a lehetséges szélsőséges csoportokat és szorosan együttműködnek az amerikai jogalkalmazó ügynökségekkel.
Mint a schengeni övezet tagja, Magyarország továbbra is ellátja határőrizeti feladatait, beleértve a növekvő számú menedékkérő külföldiek ellenőrzését – állapítja meg a jelentés Magyarországra vonatkozó része.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumának összefoglaló fejezete szerint az al-Kaida Pakisztánban rejtőzködő főkolomposai jelentik továbbra is a legnagyobb terrorista veszélyt az Egyesült Államokra nézve, és a terrorhálózat egyre növekvő jelenléte Afrika-szerte kihívást jelent számos országnak.
Ezzel együtt tavaly négy év óta a legkevesebb halálos áldozatot követeltek a terrorcselekmények: 10 999 terrortámadást hajtottak végre világszerte, és 14 971 ember életét oltották ki. A külügyminisztérium továbbra is négy országról – Iránról, Szudánról, Szíriáról és Kubáról – tartja azt, hogy államilag támogatják a terrorizmust.
