Az ősmaradvány 240 millió éves, és a Ticino kantonban lévőSzent György-hegyen került elő – közölte a ticinói környezetvédelmi minisztérium.
Az első töredékes fosszíliákat már 2007-ben megtalálták, később apránként újabb és újabb kövületek kerültek elő, amelyekből egy mostanáig ismeretlen fafajta képe rajzolódott ki.
Az ősmaradvány a fenyők elatocladus nemzetségéhez tartozik. Ezek a fenyőfák elsősorban 200 millió évvel ezelőtti, földtörténeti középkor jura és a 65 millió évvel ezelőtt kréta időszakában voltak elterjedtek.
A lelőhely alapján a kutatók az Elatocladus cassinae nevet adták az új fajtának. A fának körülbelül 3 centiméteres tűlevelei és mintegy 16 centiméteres ágacskái voltk. A tűlevelek spirálisan rendeződtek el az ágak körül.
A fenyőfa mellett az ásatásokon több más olyan növény is napvilágra került, amelyet a Monte San Giorgión mostanáig nem jegyeztek fel. Különlegesség volt közöttük egy magot termő páfrány – a mai páfrányok nem virágoznak, ezért nem magokkal, hanem spórákkal szaporodnak.
