„Több mint 35 ország mondta azt, hogy az ICJ döntése után fontolóra veszik az elismerést. Nem látok többé okot arra, hogy most bármely ország halogassa az elismerést. Nincs több kétség (Koszovó függetlenségét illetően)” – mondta Skender Hyseni a Der Standardnak.
A miniszter szerint az ICJ egyértelműen megerősítette Koszovó függetlenségét, és tanácsot adott az ENSZ-tagállamoknak, hogy ismerjék el. Mint mondta, elsőként attól az öt európai uniós tagállamtól várja Koszovó államiságának elismerését, amelyek még nem tették azt meg. Kitért arra is, hogy „pénteken vagy hétfőn” ismét hivatalosan kérni fogja ezeknek az országoknak a külügyminisztereit erre a lépésre.
A megkeresést be sem várva a spanyol kormány bejelentette, hogy változatlan az álláspontja. „Továbbra is fenntartjuk az álláspontunkat, miszerint nem ismerjük el Koszovót független államnak, de a feleket ezentúl is a kompromisszum keresésére és párbeszédre buzdítjuk” – mondta María Teresa Fernández de la Vega spanyol miniszterelnök-helyettes. A politikus tagadta, hogy azért nem ismerik el a balkáni állam függetlenségét, mert Spanyolország – más európai államokkal együtt – maga is tart a területén élő kisebbségek (baszkok, katalánok) szakadár törekvéseitől.
Ezek közé az államok közé tartozik Románia is, amely azt hangoztatta, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság csak „korlátozott jelleggel” vizsgálta meg az ügyet. A román külügyminisztérium véleménye szerint a Nemzetközi Bírósághoz intézett kérdés nem tette lehetővé, hogy az ICJ lényegi, tartalmi vonatkozásban vizsgálja meg a kérdést. A hágai bíróság csak a függetlenségi nyilatkozat törvényességének kérdésében foglalt állást, és nem nyilvánított véleményt annak jogi következményeiről, azaz egy „állítólagos új állam létrehozásáról” – olvasható a bukaresti közleményben.
Ellentétes véleményt alakított ki a kérdésről Örményország, amely elégedett az állásfoglalással. Savars Kocsarján külügyminiszter-helyettes pénteki nyilatkozatában példátlannak minősítette a hágai testület döntését, amely első ízben tette viszonylagossá a területi integritásnak az ENSZ Alapokmányában rögzített elvét. Mint rámutatott, az állásfoglalás gyakorlatilag kimondta, hogy az önrendelkezés elve fontosabb, mint a területi integritásé.
„Az ENSZ egyik célja a népek önrendelkezésének a szavatolása, a területi integritás pedig csupán elv, amely a fenti cél elérését szolgálja” – magyarázta Kocsarján. Szerinte az ICJ lényegében azt mondta ki, hogy az albánoknak két független államuk is lehet: Albánia és Koszovó. Hozzátette, az ICJ állásfoglalása nyomán nyitva áll a lehetőség Hegyi Karabah függetlenségének elismerése előtt. „Az ICJ állásfoglalása után vajon mit érnek Azerbajdzsán magas rangú képviselőinek azon nyilatkozatai, amelyek szerint az örmények nem élhetnek kétszer az önrendelkezés jogával, és nem lehet két államuk?” – tette fel a szónoki kérdést az örmény külügyminiszter-helyettes.
Lehetőséget látnak az állásfoglalásban a boszniai szerbek is. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke ismét arra célozgatott, hogy az általa vezetett országrész is elindulhat a függetlenség felé vezető úton. „Meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen jogaink vannak” – mondta Dodik az RTRS boszniai szerb televízió értesülése szerint. A boszniai szerb miniszterelnök kijelentette, hogy „Banja Luka már régóta elégedetlen Bosznia-Hercegovinával”.
„Talán ez (a Nemzetközi Bíróság véleménye) egy erős támaszt nyújt majd nekünk a jövőbeli cselekedeteinkhez” – hangsúlyozta a kormányfő. Ha egy kicsit sarkítjuk a jelenlegi helyzetet, ez (a tanácsadó vélemény) azt jelenti, hogy a boszniai Szerb Köztársaság akár már ma este kinyilváníthatná függetlenségét – mondta Dodik a Blic belgrádi napilapnak.
Szerbia folytatja a diplomáciai küzdelmet Koszovóért a hágai Nemzetközi Bíróság Belgrádra nézve kedvezőtlen állásfoglalása után is – derült ki a pénteki szerb sajtóból. Már a hét végén legalább 20 tapasztalt diplomata fog felkeresni 55 országot, többek között volt nagykövetek, a külügyminisztérium volt és jelenlegi magas beosztású tisztségviselői. A diplomaták Boris Tadic szerb elnök különleges megbízottjaiként átadják az érintett országokban az államfő levelét, és szóban s érvelnek a Koszovóval kapcsolatos szerb álláspont mellett.
A lépés célja kettős: Belgrád egyrészt igyekszik megakadályozni egy „elismerési hullámot”, amelynek nyomán Koszovó az ENSZ tagállamává válhatna, másrészt próbál minél több támogatót szerezni a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen beterjesztendő szerb határozati javaslathoz.
