Csütörtökön délelőtt letették az esküt az új szlovák kormány miniszterei. A jobbközéphez sorolt koalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd párt hozza létre.
AZ MKP kiesése és Bugár Béla pártjának bekerülése új dimenziókat nyithat a szlovák-magyar együttműködésben. A Híd olyanokra talált, akik a mérsékelt szlovák szavazók szemében legitim módon jeleníthetik meg azokat a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, melyek eddig kizárólag magyar politikusok fellépéseihez voltak köthetőek s ezáltal az etnikai gettóba szorultak – fejtette ki A Híd szlovákjai címen az Új Szó című pozsonyi napilapban megjelent írásában Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemző intézet vezető kutatója. Ilyen a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi pozícióba kerülő Rudolf Chmel, a hírek szerint a külügyi bizottság vezetésére kinézett Frantisek Sebej, a szlovák politikai elit egyik “lelkiismereteként” ismert Peter Zajac vagy éppen a civil aktivizmusát a parlamenti padsorokban is kamatoztatni tudó Ondrej Dostál.
Iveta Radicová esküt tesz a szlovák alkotmányra (fotó: MTI/EPA)
Az elemző felhívja a figyelmet a Híd előtt álló kihívásokra és lehetséges buktatókra is. Hiábavaló lehet Bugárék politikai szándéka, egyes markáns szlovák politikusok együttműködése és a magyar és szlovák szavazók jelentős részének támogatása, ha a szlovák–magyar együttműködés projektjéhez nem találnak elegendő támogatást a többi párt képviselőinek körében. A Híd pozíciója ezért kétszeresen is nehéz: ha a párton és a koalíción belül a szlovák politikusok hozzáállása miatt nem sikerül a kisebbségi és különösen a magyar érdekek hatékony képviselete, bebizonyosodhat, hogy az MKP-nak volt igaza a konfrontatívabb tónus keresésekor – mutat rá a szerző.
Ha azonban sikerül kialakítani a párton belüli valódi multietnikus kooperációt, az lehetőséget nyújthat a parlamenten belüli hatékonyabb együttműködésre a koalíciós partnerekkel és az immár csaknem húsz éve megoldatlan kisebbségi kérdések kielégítő rendezésére is – fejtette ki.
Radicová – Szlovákia első női kormányfője – azután léphet hivatalba, hogy a Robert Fico vezette kormány benyújtja lemondását az új parlament csütörtöki megalakulása után. Az SDKU ugyan csak a második helyen végzett a Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) mögött a júniusi választáson, de szövetségeseivel együtt a 150 tagú parlamentben összesen 79 mandátum fölött rendelkezik.
Az új koalíciós kormánynak összesen 15 tagja lesz a miniszterelnökkel együtt. Az 1989-es rendszerváltás után ez lesz az első kormány Szlovákiában, amelynek nem lesz sem kommunista, sem volt kommunista a tagja. Az SDKU a kormányfői bársonyszéken kívül négy tárcát kap; szintén négy tárcát kap az SaS, s a párt adja a parlament elnökét is; a két kisebbik koalíciós tag – a KDH és a Híd – egyaránt három-három tárca birtokosa lesz.
Az SDKU kezében lesz a pénzügy, az oktatásügy, a külügy és az igazságügy; az SaS fogja vezetni a védelmi, a munkaügyi, a kulturális és a gazdasági tárcát. A KDH adja a belügyminisztert, az egészségügyi minisztert és a közlekedési minisztert. A Híd a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot fogja vezetni, s övé lesz az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettesi poszt is.
