A “bankadó terén nem lesz megállapodás a Húszak között, ez már tény” – jelentette ki Berlusconi olasz kormányfő szombaton újságírók előtt, néhány órával a csúcstalálkozó kezdetét megelőzően.
“Annak alapján, amit megtudtam a tárgyalók előkészítő munkájából, negatív döntésre kell számítanunk” – mondta Angela Merkel német kancellár, megerősítve, hogy Nicolas Sarkozy francia elnöknél is szorgalmazta a bankadó bevezetését.
“Sajnos, a Húszak között nincs konszenzus sem a bankadóról, sem a pénzügyi tranzakciókat terhelő adóról” – mondta a német kancellár.
A G20 ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy az adót támogató országok azt bevezessék – mondta egy magas rangú kanadai illetékes, amelynek országa a G20-csúcs házigazdája.
“David Cameron brit kormányfő, Merkel asszony és én magam olyan keretszabályozásról döntöttünk, amely lehetővé teszi a banki tevékenységek megadóztatását, és bárhogyan döntsenek is a partnereink, meg fogjuk valósítani” – mondta Nicolas Sarkozy.
A G20 2009. októberi pittsburghi csúcstalálkozóján javaslatokat kért a Nemzetközi Valutaalaptól. Ám a résztvevők véleménye már abban is megoszlik, hogy hasznos-e egy ilyen adó, és hogyan vegyen részt a pénzügyi szektor “igazságosan és nagymértékben” az állam bankmentő intézkedéseiben, ami a bankadó eredeti célja volt. Ausztrália, Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint a házigazda Kanada nem tartja szükségesnek a bankadó bevezetését.
Az eredetileg a bankadó bevezetését szorgalmazók között szereplő Egyesült Államok régóta hallgat a témáról. A kongresszus, amelynek az adónem bevezetéséről dönteni kell, a nyárra tervezi róla a vitát a 2010/11. évi költségvetés tárgyalásakor.
Később lesz új banki szabályozás
Egyes G20-országok gyorsabban kívánják bevezetni az új banki szabályozást, mint mások a Reuters brit hírügynökség rendelkezésére bocsátott közleménytervezet szerint.
A húsz fejlett és fejlődő országok csúcstalálkozójának vezetői a tervek szerint novemberben fogadják el Bázel III néven emlegetett, tervezett új keretszabályokat. Ezek többek között magasabb sajáttőke-hányadot és likviditási tartalékokat írnának elő.
Az életbe léptetés eredetileg tervezett időpontja 2012 vége volt, de a közleménytervezet szerint a bevezetés időben differenciált lesz.
