A támadásban részt vevő haditengerészeti különítmény tagjai a hírszerzés sikertelenségével magyarázzák az összecsapás eldurvulását. “Nem számítottunk ekkora ellenállásra az aktivisták részéről, hiszen egy humanitárius segélyt szállító csoportról volt szó” – nyilatkozta névtelenül egy parancsnok, aki részt vett a hadműveletben.
“Egyértelmű, hogy az elsősorban tömegoszlatáshoz használt eszközök nem voltak elégségesek ebben az esetben” – mondta Gabi Askenázi izraeli vezérkari főnök. Az első katonák harcba bonyolódása után már nem lehetett csak úgy lefújni a támadást, bár néhány kommandós inkább a menekülést választotta, és átugrott a hajókorláton- magyarázta a magas rangú katona.
Izraeli források szerint 7 tengerész sebesült meg, az egyiket egy aktivista dobta a hajóról a tengerbe, másik kettőt pedig valószínűleg a katonáktól elvett pisztollyal sebesítettek meg.
Önvédelem volt?
„Nem kell elnézést kérnünk azért, mert megvédtük magunkat” – mondta az izraeli külügyminiszter-helyettes. Danni Ajalon a hat hajót “a gyűlölet és erőszak armadájának” nevezte.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő közleménye szerint “az incidens olyan erők nemzetközi provokációjának volt a következménye, amelyek Iránt és annak terrorista partnerét, a Gázát uraló Hamaszt támogatják.”
A dokumentum szerint az izraeli hatóságok a flottilla értésére adták: átvizsgálják a szállítmányt, és átengedik a nem katonai jellegű vagy a Hamasznak védelmet nem nyújtó rakományt. A hat hajó közül öt elfogadta ezt a feltételt, de a hatodik, a legnagyobb hajó fedélzetén tartózkodó több száz ember előre kitervelt módon rátámadt az izraeli katonákra, akik kénytelenek voltak életüket védeni, és ekkor következtek be a szerencsétlen események – áll a kormányfői közleményben.
Izrael a Biztonsági Tanácsot támadja
Izrael képmutatónak nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalását az incidensről. A nemzetközi szervezet ítélete “elhamarkodott, és még csak nem is szánt kellő időt arra, hogy a történtek minden elemét alaposan megvizsgálja” – mondta Jigal Palmor, az izraeli külügyi tárca szóvivője.
A BT hajnalban meghozott hivatalos elnöki nyilatkozatában Izraelt kimondottan nem ítélte el, viszont bírálta azokat a cselekményeket, amelyek a gázai segélyflottilla elleni izraeli támadás során emberéleteket követeltek. A tanács nyilatkozata jogilag nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangú jóváhagyásával született meg.
Az izraeli külügyi szóvivő elmondta, hogy mintegy ötven utast azonosítottak, akik már hazautazhattak, ugyanakkor azokat, akik nem fedték fel kilétéküket, a bershavai börtönbe vitték a Negev sivatagba. Az izraeli állami rádió jelentése szerint viszont az asdodi börtönben tartanak fogva 480 palesztinbarát aktivistát, 48 másiknak folyamatban van a kiutasítása, többen pedig útban vannak hazafelé. Izraelt sokan támadják amiatt, hogy eddig nem azonosította az offenzíva kilenc halálos áldozatát. Palmor ezt azzal magyarázta, hogy a letartóztatottak ebben nem hajlandók nekik segíteni.
Egy izraeli katonai forrás közölte: a haditengerészet készen áll arra, hogy feltartóztasson egy újabb hajót, amely segélyszállítmánnyal a fedélzetén a Gázai övezet felé tart.
Erkölcsi katasztrófa
A kilenc halottal és 45 sebesülttel járó katonai akció felháborította a nemzetközi közvéleményt. Többen aránytalannak tartják a zsidó állam fellépését, mások azt hangsúlyozzák, hogy egyéb megoldást is lehetett volna találni az ügy rendezésére.
Izraeli értelmiségiek szerint a támadásnak katasztrofális következményei vannak az állam nemzetközi megítélésre nézve. “A támadás után a legjobb úton vagyunk afelé, hogy az egész világ pestisesként tekintsen ránk” – jelentette ki Amos Oz, az egyik leghíresebb izraeli értelmiségi. Oz szerint a hadművelet erkölcsi katasztrófát jelent Izrael számára, a Gázai övezet blokádjának pedig semmi értelme sincs.
