A Deepwater Horizon platform április 20-án robbant fel, majd két nappal
később elsüllyedt, 11 munkás halálát okozva. Több mint száz embert
mentettek ki.
Ilyen jellegű környezeti katasztrófa elsősorban a tengeri kőolajszállítás során jelentkezett eddig az 1960-as évek második felétől. Az 1973-as kőolajár-robbanás után növekedett meg a nagy befogadó képességű olajszállító hajók, a tankerek iránt a szállító vállalkozók igénye. Az ezekkel történt balesetek során napjainkig igen nagy mennyiségű kőolaj került már a tengerekbe.
Ha baleset történik, más mentési elvet követnek a szárazföldön és mást a tengeren. Elsődleges cél mindkét esetben a kiömlés elzárása, a fúrás lezárása, égés esetén annak megszüntetése. Épp ezért a tengeri fúrásokat nagyobb biztonsággal tervezik és kivitelezik: már az első tengeri fúrásoknál is alkalmaztak monitorozást, amely gyorsan fejlődve a víz alatti kamerázással folyamatos figyelést tesz lehetővé a tenger fenekén lévő helyzetről is mondta el az fn.hu-nak korábban Szőts András geológus.
Fotó: MTI – KÉPGALÉRIA
A BP-nek eddig 930 millió dollárjába került
A British Petrol már 930 millió dollárt fordított a Mexikói-öbölben történt fúrósziget-katasztrófa által okozott környezeti károk elhárítására és az olajömlés megfékezésére, de egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a furat eltömésére tett legutóbbi kísérlete, a “top kill” művelet sikerrel járt-e vagy sem.
“A ‘top kill’ eljárást ilyen mélységben még soha nem alkalmaztuk és sikere egyelőre kétséges” – írja a brit olajipari vállalat pénteken kiadott közleménye. A BP szerint a furatba pumpált fúróiszappal az olajömlés elfojtására tett kísérlet még további 24-48 órát vehet igénybe, és amennyiben nem jár eredménnyel, már felkészültek egy alternatív megoldásra.
