Pénteken egy magas rangú dél-koreai tisztségviselő azt mondta, hogy szerinte mindkét fél régóta vigyáz arra, nehogy túl messzire menjen, Szöul azonban kész katonai erőt bevetni, ha – mint mondta – Észak valamilyen “szélsőséges provokációhoz” folyamodna.
A két Korea viszonya azután zuhant vissza a hidegháborús időket idéző mélyhűtött állapotba, hogy márciusban elsüllyedt egy dél-koreai hadihajó, 46 tengerész veszett oda, s egy nemzetközi vizsgálat a múlt héten arra a következtetésre jutott, hogy észak-koreai torpedó okozta az 1950-53-as koreai háború óta eltelt korszak legtöbb halálos áldozatot követelő Korea-közi incidensét.
“Megnyugtathatom önöket, Észak-Korea sohasem fogja ezt az opciót (nyílt háború indítását) választani, egész egyszerűen nemzeti érdekei miatt” – mondta a neve mellőzését kérő dél-koreai tisztségviselő külföldi újságíróknak. Phenjan szerinte tudja, hogy egy nagyszabású konfliktus, ideértve atom- vagy vegyi fegyverek bevetését, a félsziget erővel való egyesítésével érne véget.
Az USA Dél-Korea mellett áll
Elemzők szerint a milliós emberállományú, de gyengén felszerelt észak-koreai hadsereg nem lenne egyenrangú ellenfél Dél-Korea és az Egyesült Államok számára, amely 28 ezer katonáját állomásoztatja a félszigeten. Egy civilek elleni támadás eshetőségével kapcsolatos kérdésre a tisztségviselő azt mondta, hogy “ez az a része a dolognak, amely a legtöbb aggodalmat okozza nekünk”.
A dél-koreai kormány már korábban megkezdte biztonsági intézkedéseinek fokozását a G20-ak novemberi csúcstalálkozója miatt, amelynek Szöul lesz a házigazdája. De vannak olyan félelmek, hogy Észak túszként használhatja fel a határ északi oldalán működő közös ipari övezet dél-koreai dolgozóit. “Ez esetben katonai erőt alkalmaznánk” – mondta a tisztségviselő. Mindazonáltal valószínűtlennek tartotta, hogy Észak bármi olyat tenne, ami megbénítaná a keszongi ipari övezet működését, mivel tart attól, hogy elégedetlenséget szülne az országban.
A térségben családok tízezreinek jövedelmét biztosítják az ottani munkahelyek egy olyan országban, ahol központi elosztással élelmezik a lakosságot. “Észak-Korea aligha meri leállítani Keszongot” – mondta. Az ottani munkások bérének legnagyobb része egyenesen Phenjanba megy, így Keszong az egyik fontos forrása a phenjani vezetés legális bevételeinek.
Egyikük sem akar támadni
A két Korea mindig is azt hangoztatta, hogy harcolni fog, ha a másik támadást indít, de mindkét fél kínosan kerülte, hogy olyan benyomást keltsen, mintha kész lenne elsőként támadni. Egyes elemzők mindazonáltal arra figyelmezetnek, hogy minél inkább sarokba szorítva érzi magát a világtól elszigetelt Észak, annál veszélyesebbé válhat. Szöul éppen emiatt nem vádolta meg közvetlenül Kim Dzsong Il észak-koreai vezetőt.
A feszültség egy Észak számára nehéz időszakban fokozódik. Kim Dzsong Il egészsége a jelek szerint egyre inkább hanyatlóban van az agyvérzése óta, amely a feltételezések szerint közel két éve érte őt. Emellett azon munkálkodik, hogy legkisebb fiának adja át az ország dinasztikus irányítását, amely töretlen a II. világháborút követő államalapítás óta.
Kim emellett 2012-re ígérte az ország folyamatos gazdasági hanyatlásának megfordítását és szűkölködő államának virágzó nemzetté alakítását, amire persze esélye sincs valamilyen nagyarányú külső segítség nélkül. “Ha kellő figyelemmel olvasnak, (láthatják, hogy) Észak-Korea fél (…) mi pedig óvakodunk megsebezni (hadseregének) büszkeségét” – mondta a dél-koreai tisztségviselő.
