Drucasz az Imerisszia című lapban azzal indokolta álláspontját, hogy a görög vadászgépeken azért van fegyver, mert ismeretlen veszélyek elhárítása a feladatuk. Megjegyezte: török vadászgépek nem kérnek átrepülési engedélyt, amikor belépnek a görög légtérbe, és továbbra is fennáll a Görögországgal szembeni török háborús fenyegetés.
„A vadászgépek fegyverzetének leszerelése nem jelenti a feszültség enyhülését, és nem csökkenti a balesetek kockázatát sem. A fenyegetésnek kell megszűnnie” – hangsúlyozta.
A vadászgépek „lefegyverzését”, amelyet Törökország korábban is javasolt az incidensek elkerülése érdekében, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő vetette fel ismét május 14-15-én tett athéni látogatásán.
Törökország 1995-ben közölte, hogy háborús oknak tekinti a görög területi vizek 12 tengeri mérföldre történő egyoldalú kiterjesztését, amelyet egy Ankara által alá nem írt tengerjogi egyezmény irányoz elő.
A két országnak több vitája is van az Égei-tengerrel kapcsolatban, többek között a területi vizek és a légtér határainak kijelölése miatt. Vadászgépeik gyakran hajtanak végre olyan manővereket, amelyek célja a másik fél megfélemlítése.
Erdogan athéni látogatásával javult a két ország viszonya – 21 együttműködési megállapodást írtak alá Athénban -, de az Égei-tengerrel és az etnikailag megosztott Ciprussal kapcsolatos ellentéteik rendezése még várat magára.
