Kérdés, hogy a vörösinges kormányellenes tüntetők fő ellenállási gócpontjának elfoglalásával véget ért-e az erőszak a délkelet-ázsiai királyságban. A halálos áldozatok száma ugyan alacsonyabb, mint amitől sokan tartottak, de a katonák legalább 41 embert megöltek és több százan megsebesültek a városi harcokban. Bangkokban kijárási tilalmat vezettek be.
44 halott, 400 sebesült
Az eddigi adatok szerint 44 ember vesztette életét a thaiföldi biztonsági erők és a vörösinges tüntetők között az elmúlt hat napban lezajlott összecsapásokban. A sebesültek száma megközelíti a négyszázat. Az adatok az erőszak múlt pénteki fellángolása óta esett áldozatokat összesítik.
A vörösingesek legtöbb vezetője megadta magát, de továbbra sem tudni, hogy mozgalom kemény magja folytatja-e az ellenállást. A tiltakozás magvának felszámolása után tűz keletkezett és zavargás tört ki a fővárosban és két északkeleti városban is felgyújtották a kormányzati irodákat. Egyelőre nem világos, hogy ezek az akciók a lázadók ellenállásának utolsó megnyilvánulásai voltak-e, vagy új minőségbe csapott át a politikai válság. Az első esetben a thaiföldi piacok rövid távon megnyugodhatnak, a másodikban pedig akár a polgárháború réme is fenyegethet, ami katasztrofális hatással lenne a gazdaságra.
De a politikai szembenállás a stabilitás helyreállása esetén is elmélyülne a mélyen polarizált társadalomban. Thaiföldön még az év vége előtt választásokat kellene tartani. Abhiszit Veddzsdzsiva miniszterelnök ezek időpontját a múlt héten november 14-ben nevezte meg, de a vörösingesek újabb követelése nyomán visszakozott.
A jelek szerint egyik oldal sem nyugodna bele a választási vereségbe, ami újabb tömegtüntetésekhez és az erőszak kiújulásához vezetne. A voksolás minden valószínűség szerint a vörösök győzelmét hozná, ami cselekvésre sarkallná a királypárti sárgaingeseket, akik 2008-ban a bangkoki repterek és kormányépületek elfoglalásával hívták fel magukra a figyelmet. A legrosszabb esetben a hadsereg is beavatkozhat.
Puccsveszély fenyeget
Thaiföldön hadsereg és rendőrség képtelen távol tartani magát a politikától – az elmúlt nyolc évtizedben 18 puccsot hatottak végre, vagy kíséreltek meg. Minél tovább tart az erőszak, annál nagyobb az államcsíny valószínűsége.
A katonaság azonban szintén megosztott. A parancsnokság ugyan szilárdan kormánypárti, de hadseregben is megjelentek a törésvonalak a sárga-vörös társadalmi megosztottság mentén. Az ellentétek növelik egy puccs, sőt, a rivális katonai frakciók közötti összecsapás veszélyét. Egy puccs szinte biztosan nem nyugtatná meg a piacokat. A hadsereg kormányzását a legutóbbi, 2006-os államcsíny után gazdasági szempontból széles körben katasztrofálisnak tekintették.
Az idegenforgalom megsínylette a zavargásokat
A vérontás hatheti tőzsdei emelkedésnek vetett véget. A Thaiföld számára kulcsfontosságú idegenforgalom súlyosan megsínylette a zavargásokat a fogyasztói bizalom kilenc hónapos negatív rekordot állított fel. Az ország pénzügyminisztere szerdán kijelentette hogy erőszak miatt fél százalékponttal csökken GDP növekedése (előrejelzése abból a feltevésből indul ki, hogy az országban helyreáll a béke). A tőzsde leghamarabb hétfőn nyithat ki.
Egy thaiföldi bíróság tavaly felfüggesztett 56 projektet- eredetileg 76-ot – a Map Ta Phut iparterületen, a világ nyolcadik legnagyobb petrolkémiai ipari parkjában. Ez megnövelte az aggodalmakat a bürokratikus kiszámíthatatlansággal és azzal kapcsolatban, hogy képes-e a kormány egyszerre több probléma megoldására összpontosítani. A zavargások kiéleződése valószínűleg nehezítené a komplex problémakör megoldását.
A projekteknek az alkotmány által megkövetelt hatástanulmányok hiánya miatti befagyasztása 9-12 milliárdos értékűre becsült beruházásokat hátráltat. Februárban a miniszterelnök javaslatokat terjesztett elő annak érdekében, hogy hat-kilenc hónap alatt rendeződjenek a problémák, de sok elemző szerint ez nem reális. Több leendő befektető már máshol néz lehetőségek után.
Beteg a király
A 82 éves Bhumibol Aduljadedzs királyt szeptember 19. óta kórházban kezelik. Május 5-én, a koronázás napján megjelent ugyan a nyilvánosság előtt, s úgy tűnt, jobb egészségnek örvend, de betegsége felvetette a kérdést, hogy mi lesz, ha véget ér az uralkodása. A thaiföldi politikai konfliktus egyik kulcsproblémája a monarchia és a meg nem választott elit jövőbeni szerepe.
Bhumibol királyt széles körű tisztelet övezi Thaiföldön, s politikai befolyását legtöbb alattvalója elfogadja. Ám fia, a feltételezett trónörökös, Vadzsiralongkorn Maha koronaherceg nem élvez az apjáéhoz hasonló támogatottságot. Az országban attól tartanak, hogy ha a Vadzsiralongkornnak olyan időszakban kellene trónra lépnie, hogy még nem csitultak el a politikai ellentétek, az a szembenálló felek küzdelmének kiéleződéséhez vezetne.
Egyelőre nehéz megjósolni, hogy a titkos tanács tagjainak tevékenysége továbbra is tiltakozás tárgya marad-e. A királyi család ellen tüntetni tilos Thaiföldön, ám a vörösingesek a vezető királyi tanácsadókat szemelték ki célpontként. Ha a titkos tanácsosok továbbra is a bírálat kereszttüzében maradnak, aligha remélhető, hogy az utódlás zökkenőmentes lesz.
A kormány és a hadsereg lejárató vádaskodásának, miszerint a vörösingesek célja a monarchia megdöntése, veszélyes következményei lehetnek.
Az eseményekre komoly hatással lehet a külföldi média is, amely magára nézve nem tekinti kötelezőnek a királyi családot övező hivatalos titkolózást. Az elhúzódó válság közepette a nemzetközi média egyre merészebb jelentéseket közöl az uralkodói dinasztiáról. Az ausztrál ABC például nemrégiben dokumentumfilmet mutatott be a trónörökösről a thai tisztségviselők hangos tiltakozása ellenére.
