A pilótafülkében tartózkodó személyek kilétét illetően az újságok az Unian ukrán internetes portálra hivatkoztak. A lengyel szakértők szerint azonban az említett személyek nem a pilótafülkében, hanem az ajtajában voltak.
A Komszomolszkaja Pravda című lap Alekszej Morozovot, az Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) műszaki bizottságának vezetőjét idézte, aki elmondta: a gép először a leszállópálya végétől 1100 méternyire egy tízméteres nyírfába ütközött, de ekkor 15 méterrel a magaslaton kezdődő leszállópálya szintje alatt repült.
Nézeteltérés mutatkozott a katasztrófai okait kutató orosz és lengyel szakértők között abban, hogy az orosz fél szerint a pilótafülkében a legtöbb országban érvényes előírások szerint nem tartózkodhat illetéktelen személy, de a lengyel szakértők erről úgy vélekedtek, hogy ez a polgári repülésre érvényes előírás, Kaczynski államfőt és kíséretét azonban katonai gép szállította.
Emellett a becsapódás előtt 18 másodperccel működésbe lépett egy biztonsági jelzőrendszer, amelynek hatására a pilótáknak azonnal emelni kellett volna a repülőgép magasságát, de ez ismeretlen okból nem történt meg. Vélhetően az történt, hogy a pilóta a földet kereste kétségbeesetten, s már nem hallotta meg a diszpécser utasítását, hogy azonnal emelkedjen magasabbra. A lengyel fél szerint viszont az utasítás már későn érkezett.
A csütörtöki lapok azt is idézik a szerdai sajtótájékoztatóról, hogy a pilótafülke ajtaja nyitva volt, s ez felesleges zajokat okozott a feketedoboz felvételein: e zajokat előbb ki kellett szűrni, s csak aztán lehetett hozzálátni a felvételek elemzéséhez.
A Kommerszant című üzleti lap szerint az okokat illetően is eltér a szerencsétlenség vizsgálatában részt vevő orosz és lengyel szakértők véleménye: az oroszok szerint a katasztrófát elsősorban a lengyel elnöki gép pilótájának tapasztalatlansága okozta, s az, hogy igyekezvén teljesíteni a tisztségviselők kívánságát, vállalkozott az életveszélyes leszállásra, majd a figyelmeztetéseket követően végzetes hibákat követett el. A lengyel szakértők szerint viszont az orosz fél nem értékelte kellően a repülőtéri diszpécser szerepét, akinek utasításai némi késéssel érkeztek.
Azt azonban megerősítették az orosz szakértők is, hogy a szmolenszki Szervernij repülőtéren nincsenek meg azok a leszállást segítő berendezések, amelyeket a polgári repülőtereken használnak: a Szervernij ugyanis részben katonai repülőtér, részben a közeli repülőgépgyár kísérleti pályája, és az ott landoló pilóták soha nem automatikus üzemmódban, hanem mindig kézi vezérléssel szállnak le. Ugyanakkor a repülőteret a lengyel elnök fogadása előtt olyannyira ellenőrizték, hogy egy az övéhez hasonló típusú repülőgép is végzett leszállást március 16-án, s ennek nyomán döntöttek úgy, hogy a Szevernij alkalmas a Tu-154-es fogadására, de csak ha a gép tökéletes műszaki állapotban van, és jó az idő.
A részleteket a szerencsétlenség napján újra ellenőrizték, de egy órával az érkezés tervezett időpontja előtt váratlanul megváltozott az időjárás és a környéket sűrű köd lepte be. Az alig egyórás út előtt azonban a lengyel gép személyzete nem kapott tájékoztatást a szmolenszki helyzetről s csak akkor értesült a ködről, amikor az ottani légi irányítók térségébe ért. Az elnöki gép pilótáit ugyanakkor többször figyelmeztete az egy órával korábban induló, újságírókat szállító lengyel YAK-40-es típusú gép személyzete is.
A repülőgép április 10-én zuhant le, amikor Kaczynski elnök a több mint 20 ezer lengyel hadifogoly 1940-es lemészárlásának katyini (Katyn) emlékhelyére tartott: a gépen lévő mind a 96 személy életét vesztette.
