A párt eddigi vezetői – Oskar Lafontaine és Lothar Bisky – már korábban bejelentették, hogy a májusi kongresszuson lemondanak hivatalukról. A tagság úgy döntött, hogy tartósan megőrzi a társelnöki rendszert. Ezen kívül döntés született arról is, hogy a párt vezetői közül legalább az egyik nő. Ennek megfelelően a társelnöki tisztség két jelöltje a keleti tartományokat képviselő Gesine Lötzsch, továbbá a nyugati tartományok képviseletében Klaus Ernst.
A Baloldal pártja 2007 júniusában az egykori keletnémet kommunista utódpárt, a PDS, valamint egy olyan, a nyugati tartományokban működő kis baloldali szervezet egyesüléséből jött létre, amely a szociáldemokrata pártban csalódott politikusokat, illetve szakszervezeti aktivistákat tömörítette. A kétnapos kongresszus “szenzációja” a korábbi szociáldemokrata Oskar Lafontaine – a szövetségi politizálástól történő – búcsúja volt. Az elmúlt év végén rákbetegsége miatt operált Lafontaine – aki politikai pályafutását a Német Szociáldemokrata Pártban kezdte, és a 90-es években volt az SPD kancellárjelöltje, majd elnöke is – januárban jelentette be: egészségügyi okokból felhagy a szövetségi szintű politizálással, és csak Saar-vidéki, tartományi feladataira összpontosít. A politikus lemondott Bundestag-beli mandátumáról is.
Lafontaine-nek, továbbá az európai parlamenti képviselőnek jelölt Lothar Biskynek – a párt parlamenti frakcióvezetőjével, Gregor Gysivel együtt – hatalmas érdemei voltak abban, hogy a Baloldal pártja Németország negyedik legerősebb pártja lett, a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon több szavazatot szerzett, mint a környezetvédő Zöldek vagy a bajor keresztényszociális CSU. Lafontaine külön érdeme, hogy az egykori PDS-ként még csak az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban népszerű párt az egységes Baloldal pártjaként a nyugati tartományokban is rohamosan növelte támogatottságát. Ezt jelzi, hogy az ország 16 tartománya közül 13 tartomány helyi parlamentjében van jelen, így legutóbb múlt vasárnap bejutott Észak-Rajna-Vesztfália tartomány parlamentjébe is.
A sikerekre utalt kongresszusi búcsúbeszédében maga Oskar Lafontaine is. A többi között kiemelte: a Baloldalnak köszönhető, hogy a német parlamenti szintér a több évtizedes – a konzervatívokból, a szociáldemokratákból, a Zöldekből és a liberálisokból álló – négypárti hagyományok után immár végérvényesen ötszereplőssé vált. Az eddigi társelnök előretekintve megerősítette, hogy a Baloldal a demokratikus szocializmus pártja.
Kiállt az antikapitalista, valamint az antiliberális arculat, továbbá a szabadság, a demokrácia és a szociális igazságosság mellett. Bírálta a Merkel-kormányt, azt a pénzügyi körök bábjának nevezte, és hangsúlyozta, hogy pártja a szociális kiadások lefaragása ellen van. Ez utóbbi kapcsán a célkitűzések között említette a munkanélküli segély rendszerének átszervezését, továbbá a nyugdíjrendszer új alapokra történő helyezését. A jelenlegi nemzetközi pénzügyi válság kapcsán állást foglalt a globális pénzpiaci szabályozások mellett, hangsúlyozva, hogy a nacionalizmusnak nincs helye, és nemzetközi összefogásra van szükség. Ismételten állást foglalt a bankok államosítása mellett, hangoztatva, hogy a pénzügyi szektort csakis akkor lehet szanálni, ha az állam tulajdonosi felelősséget vállal.
