Az AI szerint a döntés “veszélyes precedenst” jelent, az arc eltakarásának teljes tilalma sértené a burkát, illetve nikábot viselő nők szólás- és vallásszabadságához való jogát. A csütörtökön megszavazott tilalom nem csupán a közintézményekre, hanem minden közterületre és a nyilvánosság számára elérhető helyre, így az utcára és az üzletekre is vonatkozik, és e tekintetben mindeddig egyedülállónak számít Európában. Kivételt jelenthetnek a nyilvános ünnepi rendezvények, azokat azonban előbb engedélyeztetni kell a helyi önkormányzatnál.
A törvény akkor lép életbe, ha a szenátus is megszavazza. Ez parlamenti vélekedések szerint júniusban vagy júliusban várható. A szabály megszegésének esetére 25 euró pénzbírságot vagy hét napi elzárást ír elő a törvény. A tilalom nem nevezi néven a burkát és a nikábot – az előbbi az egész testet elfedő viselet, az utóbbi pedig az arcot eltakaró kendő -, hanem azt mondja ki: ruházattal tilos az arcot részben vagy egészben úgy elfedni, hogy az már azonosíthatatlanná teszi azt.
Egyelőre nem lehet megítélni, hogy a törvény mekkora felzúdulást válthat ki az ország egyre növekvő lélekszámú – elsősorban Marokkóból, Algériából, Tunéziából érkezett – muzulmán lakossága körében. E hagyományos muszlim viseletet eddig is meglehetősen ritkán lehetett látni Brüsszelben.
A belga parlament képviselőháza akkor mutatott fel gyakorlatilag teljes nemzeti egységet a tilalom megszavazásában, amikor Belgium belpolitikai válságba süllyedt, szétesett a kormány, mert a flamandok és a vallonok nem tudtak megegyezni egymással egy nyelvileg vegyes választókerület kettéválasztásában.
A burka- és nikábviselési tilalmat egyfelől azzal a – liberálisnak mondott – érvvel támasztják alá, hogy ezek a viseletek a nő alávetettségét mutatják, és benne a nő “mozgó börtönben” van. Másfelől a terrorizmus ellen küzdő biztonsági szerveket zavarja, ha nem látják az elfedett muzulmán női arcot.
