A szmolenszki tragédia autentikusan és mélyen megrázta a lengyel társadalmat, a kényszerből előre hozott elnökválasztás ezért minden korábbinál visszafogottabb és gyászosabb lesz. Habár a közvélemény-kutatási adatok alapján lefutottnak tűnhet a voksolás végkimenete, a helyzet egyáltalán nem egyértelmű – nyilatkozta az fn.hu-nak Lagzi Gábor történész, Lengyelország-szakértő.
Az elnökválasztáson jelenleg a legtöbb esélye a győzelemre a kormányon lévő Polgári Platform (PO) jelöltjének, az 57 éves Bronislaw Komorowskinak van, aki a parlament elnökeként az ügyvezetői államfői teendőket is ellátja. Komorowski kevésbé megfogható személyiség, nem olyan karizmatikus, de kevésbé megosztó is egyben. Mivel a június 20-án esedékes választásokig kvázi elnökként funkcionál és döntéshozó pozícióban van, a kampány során könnyebben támadható. Esélyeit gyengíti továbbá, hogy megválasztásával teljhatalomba kerülne a Polgári Platform, a kormányfőt és az államfőt is ő adná, ami sok szavazó számára nem elfogadható – véli a szakértő.
az első kör dönthet
Komorowskit, Donal Tusk miniszterelnök közeli szövetségesét a lengyelek 52 százaléka támogatja a Gazeta Wyborcza napilap szerdai számában megjelent közvélemény-kutatás szerint. Jaroslaw Kaczynski, a szavazók 27 százalékának voksára számíthat. A Gazeta Wyborcza 1024 ember megkérdezésével készült kutatása az első, amelyik rámutatott, hogy az ügyvezető államfő már az első körben megszerezheti a szükséges egyszerű többséget. A lengyel elnökválasztás június 20-án esedékes, ha az első körben egyik jelölt sem nyeri el az egyszerű többséget, két hétre rá újabb fordulót tartanak.
Komorowski legfőbb riválisa az ikertestvére halálát követően elnökjelöltként induló Jaroslaw Kaczynski, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) színeiben. Kaczynskinak kikristályosodott nézetei vannak és rendkívül megosztó személyiség. 2006-2007-ben lengyel kormányfő volt, 2007-ben a pragmatikus liberálisnak tartott, Donald Tusk vezette Polgári Platformmal szemben vesztette el a választásokat. A PiS a jobboldali kormánykoalíció vezető pártjaként szembehelyezkedett a lengyel politikai és üzleti elittel és feszült viszonyba került az Európai Unióval, valamint Németországgal és Oroszországgal.
Kaczynski választási esélyeit növelheti, hogy sokan félnek a kormánypárt egyeduralmától, de a szmolenszki tragédia miatt részvétszavazatokra is számíthat – nyilatkozta Lagzi Gábor. Habár a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Komorowski akár már az első fordulóban megszerezheti a többséget, nem kizárt, hogy meglepéseseket tartogat a választás, Jaroslaw Kaczynski ugyanis a voksolás időpontjához közeledve kezd felzárkózni riválisa mellett. Az előrejelzések félrevezetőek lehetnek, akárcsak öt éve, amikor az akkor szintén második helyre várt Lech Kaczynski váratlan győzelmet aratott a jelenlegi kormányfő Donald Tuskkal szemben – emlékeztet a szakértő.
A végeredményt már csak azért is nehéz megjósolni, mert a tragédia miatt a jelenlegi kampány más, mint a többi. A pártok visszafogják magukat, nincsenek utcai kampányesemények és élre menő viták, a két legesélyesebb jelölt még televíziós szereplést sem vállalt. Elképzelhető, hogy a választók egy része eltitkolja, hogy részvétből Jaroslaw Kaczynski mellett teszi le a voksot az egyértelműen jó kiállású Komorowski helyett.
A tragédia nemcsak a Kaczynski pártban húzta keresztül az elnökválasztási számításokat. A lengyel ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) kénytelen volt a párt elnökét, Grzegorz Napieralskit indítani az eredetileg őszre terezett választásokon. Az SLD korábbi jelöltje, Jerzy Szmajdzinski volt, ám ő Lech Kaczynskival együtt életét vesztette a nyugat-oroszországi Szmolenszk melletti repülőgép-szerencsétlenségben.
A lengyel elnököt és több mint 90 fős kíséretét április 10-én érte tragédia, amikor az államfő lengyel politikai, katonai és egyházi vezetőket szállító Tu-154-es gépe a nyugat-oroszországi Szmolenszk mellett lezuhant. A küldöttség a szovjet belügyi titkosrendőrség által 1940-ben kivégzett lengyelek emlékét megörökítő katinyi (Katyn) emlékhelyre tartott. Szerdán az orosz állam a katinyi mészárlással kapcsolatos, eddig titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra.
