Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, a BND kutathatóvá tett olyan aktákat és jelentéseket is, amelyek a fenti együttműködés korlátozását célzó belső tisztogatásról tanúskodnak.
A pullachi székhelyű szervezet a 60-as évek közepén több tucat olyan munkatársától vált meg, akik Hitler kancellársága (1933-1945) idején a birodalmi biztonsági főhivatalban (Reichssicherheitshauptamt), a Gestapónál, a biztonsági szolgálat (SD) vagy a titkos tábori csendőrség kötelékében álltak alkalmazásban, és bizonyítottan részt vettek erőszakos bűncselekmények elkövetésében.
Ernst Uhrlau jelenlegi BND-elnöknek a hírszerzés történetének módszeres feldolgozására irányuló próbálkozásai eddig rendre kudarcba fulladtak – mutat rá a konzervatív újság. Uhrlau legutóbb 2006-ban jelentett be erre vonatkozó tervet, ám az meghiúsult a berlini kancellária “erőteljes biztonsági fenntartásain”. Az ennek kapcsán föltett kérdésre a frankfurti lap munkatársának a kancellári hivatalban szerdán így válaszoltak: “aktívan támogatják” és bátorítják, hogy a BND saját felelősségére további lépéseket tegyen múltjának feltárása érdekében. A kancellária idén 500 ezer eurót biztosít erre a célra.
A BND 1960-ban mintegy 2500 embert foglalkoztatott, ezek közül legalább kétszázan dolgoztak korábban, a Harmadik Birodalom idején a náci titkosrendőrség, a Gestapo kötelékében. Ezek az alkalmazottak 1933-45 között különböző beosztásokban részt vettek európai zsidók millióinak meggyilkolásában, tömeges kivégzésekben és a hitleri rezsim ellenfeleinek üldözésében – emlékeztetett az FAZ. Az 50-es években az NSZK-ban végrehajtott felületes “nácítlanítás”, valamint életrajzuk megszépítése után újból alkalmazták őket a Szovjetunó ellen irányuló kémkedés területén. Alkalmazásuk többnyire az amerikai titkosszolgálat jóváhagyásával vagy tűrésével történt.
