A lap csütörtöki beszámolója szerint az egyház már vizsgálja ennek módozatait. Az egyik lehetőség az, hogy az áldozatoknak egyéni kártérítést fizetnek. A másik szerint pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből az áldozatokat segítenék, illetve a történtek feltárását és hasonló esetek megelőzését támogatnák.
Az elmúlt hetekben több németországi katolikus iskolában, illetve intézményben derült fény arra, hogy egyházi személyiségek fiatalokkal szemben szexuális bűncselekményeket követtek el. A szóban forgó esetek évtizedekkel ezelőtt történtek, számuk jócskán meghaladja a 100-at.
Az újság által idézett egyházi források szerint amennyiben az említett alap létrehozása mellett döntenének, mintául az a pénzügyi alap szolgálhatna, amelyet a katolikus egyház évekkel ezelőtt hozott létre a II. világháború idején egyházi intézményekben kényszermunkát végzők kártalanítására. Az alapban 10 millió márkát helyeztek el, és abból a korábbi kényszermunkásoknak fizettek kártérítést, illetve különböző képzési lehetőségeket finanszíroztak számukra.
Előző napi parlamenti beszédében Angela Merkel kancellár sem zárta ki, hogy az áldozatoknak kártérítést fizessenek. A kancellár a Bundestagban úgy fogalmazott, hogy a történtek kapcsán mindenről beszélni kell, így a bűncselekmények elévülési idejének esetleges meghosszabbításról és a kártérítésről is. Merkel közvetve rendre utasította minisztereit, az igazságügyi, a családügyi, valamint az oktatási minisztert, akik a szexuális visszaélések feltárása, illetve megelőzése érdekében különböző elképzelésekkel és különböző konferencia-javaslatokkal álltak elő.
Kemény hangú írásban vette védelmébe a szexuális visszaélések ügyében sokak által hallgatással vádolt XVI. Benedek pápát csütörtökön a német püspöki konferencia elnöke. A Die Welt című lapban megjelent, Mese a hallgató pápáról című írásában Robert Zollitsch érsek hangsúlyozta: a katolikus egyházfő a leghatározottabban állást foglalt az ügyben.
Sokan megfeledkeznek azonban arról, hogy XVI. Benedek nem Németország és nem Spanyolország pápája, hanem az egész katolikus egyházé, akinek okosan meg kell fontolnia, hogy mikor, hol, kihez és milyen formában szól. Ezzel összefüggésben Zollitsch visszautasította azokat a nézeteket, hogy az egyházfőnek azért kell külön is állást foglalnia a németországi ügyekkel kapcsolatban, mert német. Az általa mondottak akkor is megőrzik súlyukat, ha azokat nem ismétli állandóan – érvelt az érsek.
