Brüsszel tájékoztatta erről a zágrábi vezetést – írta az újság legfrissebb számában. A Globus rámutatott, hogy lelassultak a csatlakozási tárgyalások, és illúziónak tűnik a 2012-es horvát belépés, mert a bővítéstől egyre inkább húzódozó 27-ek újabb és újabb követelésekkel állnak elő. Brüsszel nyomást gyakorol Horvátországra, Szerbiára és Boszniára, hogy a három ország oldja meg a vitatott államhatárok ügyét.
A hetilap azt írta, Zágrábnak azért kellene még az idén rendeznie a Szerbiával közös határ kényes kérdését, mert a hágai Nemzetközi Törvényszék várhatóan még az év végéig ítéletet hoz a háborús bűncselekményekkel vádolt horvát tábornokok, köztük Ante Gotovina ügyében, és megtörténhet, hogy a bírósági döntés sokkolni fogja a horvát közvéleményt.
Valamikor a Duna alkotta a természetes határt Horvátország és Szerbia között, igaz, amíg Jugoszlávia fennállt, ennek a belső határnak nem volt jelentősége. A közös délszláv állam felbomlása (1991) után az Európai Közösség által felkért Badinter-bizottság rögzítette a horvát-szerb határt, figyelemmel az Osztrák-Magyar Monarchia idején megszabott, a Duna folyását követő határvonalra. Csakhogy 100 év múltán a Duna máshol folyik, mint folyt a XX. század elején. Emiatt ma a Horvátország által igényelt földek egy része szerb területen, a Duna bal partján fekszik.
