Ezért nem működnek a közhivatalok, bezártak az iskolák, nincs tömegközlekedés, leállt a vasúti és a hajóforgalom, az athéni repülőtér nem fogad és nem indít járatokat. Utóbbival csak tetézik a nyugat-európai közlekedési káoszt, amit a francia és a német járatkimaradások idéztek elő.
A kórházak csak sürgősségi ellátást végeznek, az újságírók is 24 órán át szüneteltetik a munkát. Ráadásul a nap folyamán, a sztrájktól függetlenül, két nagy demonstrációt is tartanak Athén belvárosában.
Ez már a második nagy munkabeszüntetés azóta, hogy a kormány február elején bér- és adóreformot jelentett be és a felduzzadt államadósság okozta problémákat a kormány sokkterápiával kívánja elhárítani.
Így, a dohányáruk, italok és az üzemanyag jövedéki adóját már jelentősen megemelték, az állami szférában fizetéscsökkentést, illetve bérbefagyasztást terveznek, és szó van egyebek között az általános forgalmi adó mértékének növeléséről, a szociális juttatások szűkítéséről és a nyugdíjkorhatár emeléséről is.
A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy ha a kormány végigviszi porgramját, és az idén 8,7 százalékra mérsékli a GDP-arányos államháztartási hiányt a tavalyi 12,7 százalékról, akkor az egekbe fog szökni a munkanélküliség, ami már tavaly novemberben öt éves csúcsra, 10,6 százalékra nőtt.
Ugyanakkor a sztrájk próbatétel lehet számukra, ugyanis a közvéleménykutatások szerint a lakosság erősen támogatja a kormány takarékossági proramját.
