A The New York Times amerikai napilap helyi idő szerint hétfőn amerikai kormányilletékesekre hivatkozva jelentette meg a hírt. Az értesülést kedden a tálibok cáfolták, amerikai illetékesek viszont megerősítették.
Baradart tartják Omar molla után az afgán tálibok kettes számú vezetőjének, aki Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjének közeli szövetségese volt a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények idején.
A tálibok szóvivője kedden a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva cáfolta az amerikai lap írását. Zabihullah Mudzsahid szerint Baradar Afganisztánban van, „szervezi a mozgalom katonai és a politikai tevékenységét”. Az Egyesült Államok szándékosan terjesztette Baradar elfogását, hogy elvonja a figyelmet veszteségeiről a Mardzsa város környékén zajló katonai offenzívában – mondta Mudzsahid.
Afgán és NATO-csapatok az amerikai tengerészgyalogság irányítása alatt az elmúlt évek legnagyobb szabású offenzíváját hajtják végre a tálib fegyveresek ellen Mardzsa közelében.
A cáfolatokra reagálva a Reutersnek és az amerikai ABC televíziónak névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személyek is megerősítették kedden Washingtonban Baradar elfogásának hírét.
2007-ben Abidullah Akhund mollát, az egykori tálib kormány volt védelmi miniszterét fogták el. Baradar az ő helyettese volt és főnöke lebukása után átvette a helyét a felkelők csúcsvezetésében. A tálib hierarchiában csak Mohammad Omar molla előzi meg. Befolyására jellemző, hogy egyes, a BBC által idézett találgatások szerint elképzelhető, hogy meggyilkolta, vagy bujkálásra kényszerítette a félszemű Omart.
Omar molla ereje teljében
Maga Baradar a Newsweeknek egy tavaly júliusban e-mailen adott interjúban azt állította, hogy Omar molla “egészséges és nemcsak hogy részt vesz a dzsihádban, de vezeti is.” Szavai szerint az egyes számú tálib vezető “fontos kérdésekben” időnként tanácsért fordul hozzá.
Abdul Gani Baradar ugyanúgy a Pakisztánban is meghatározó Popalzai törzshöz tartozik, a pastuk Durrani ágából, mint Hamid Karzai afgán elnök. Az Interpol szerint a Baradar Akhund néven is ismert molla 1968-ban született Veetmak faluban, az Uruzgan tartománybeli Derhavud járásban. Nincs róla ismert fényképfelvétel, de politikai fantomrajzát tekintve a források abban egybecsengenek, hogy Baradar egyike a tálib mozgalom négy alapítójának, s tagja a felkelők tízfős vezérkarának, a Kvettai Súrának.
Terrorizmusellenes szakértők szerint Baradar tapasztalt és tekintélyes katonai vezető, aki elnököl a tálib harctéri parancsnokok tanácskozásán s kézben tartja az ellenállás pénzügyi szálait is. Amennyiben elfogásának híre igaznak bizonyul, az egymással is rivalizáló fegyveres csoportok egymás ellen fordulhatnak az ópiumtermesztésből, emberrablásból, az utazók megsarcolásából és a – főleg a Perzsa(Arab)-öböl térségéből érkező – jótékonysági adományokból származó bevételek elosztása miatt, ami az afgán kormányerők kezére játszhat.
Briliáns parancsnok volt
“Briliáns parancsnok” – így nyilatkozott Baradarról a The Daily Telegraphnak Thomas Johnson professzor, a szövetséges erők tanácsadója. “Tehetséges, karizmatikus, és jobban ismeri a terepet és az embereket, mint amiről mi valaha is álmodhatunk. Félelmetes ellenség tud lenni.” Baradart tekintik az amerikaiak ellen folytatott gerillaharcmodor kidolgozójának. Intelmei szerint a parancsnokoknak kerülniük kell a nyílt összecsapást a haditechnikai és létszámfölényben lévő amerikai erőkkel, s inkább rajtaütésekkel és pokolgépekkel kell veszteségeket okozniuk az ellenségnek.
“Legyen a fegyver a hátatokon és üljetek a motorjaitokon. Amerikának nagyobb a katonai ereje, de nekünk nagyobb a hitünk és az eltökéltségünk” – mondta a fővezér alárendelt parancsnokainak. A Newsweeknek adott válaszai szerint Baradar egészen az ellenség teljes kiűzéséig akarja folytatni a harcot, ezért elemzők úgy látják, hogy amennyiben valóban elfogták a tálib főparancsnokot, új lehetőségek nyílnak a Karzai elnök által szorgalmazott, a kormány és a felkelők közötti párbeszéd előtt.
Mivel Baradarról úgy hírlik, hogy szoros kapcsolatban állt a pakisztáni hírszerzéssel, politikai elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Iszlámábád szerepet játszott a tálib parancsnok lebuktatásában, hogy az afganisztáni rendezés esetleges előrehaladása esetén ezzel is biztosítsa befolyásának fennmaradását a szomszédos országban – akár riválisával, Indiával szemben is.
