Az új Európai Bizottságban – miként az előzőben is – minden EU-tagországot egy személy képvisel. A testület elnöke továbbra is José Manuel Barroso, jobbközép irányzatú portugál politikus. A biztosi testület magyar tagja Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek tárcájának irányítója. A bizottság mandátuma nem mostantól, hanem az előző bizottság mandátumának lejártától számítva öt évre, vagyis 2014 október végéig szól.
A 736 tagú EP-ben 488-an szavaztak igennel, 137-en nemmel, 72-en pedig tartózkodtak. Az előző összetételű Barroso-bizottságot 2004 novemberében 449 igen, 149 nem szavazattal, 82 tartózkodás mellett választották meg. A képviselők csak a testület egészéről szavazhatnak – az egyes biztosjelöltekről nem -, és az elfogadáshoz egyszerű többségre van szükség.
Igennel szavaztak a legnagyobb politikai pártcsaládok: a jobbközép néppártiak, a szocialisták és szociáldemokraták, valamint a liberálisok. A néppártból kivált konzervatívok tartózkodtak. A testület ellen szavaztak – teljesen eltérő okokból – a radikális euroszkeptikusok és a több európai szolidaritást szorgalmazó zöldpártiak, miként a szocialistáknál balra álló frakció tagjai is.
Többségben a jobbközép pártok
A Fidesz európai néppárti képviselői támogatták az Európai Bizottság testületének EP-jóváhagyását – közölte a magyar néppárti EP-delegáció. A nyilatkozat szerint az Európai Parlament döntésével, valamint a Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi hatályba lépésével az Európai Unió “új, aktív és dinamikus korszakába léphet”.
Az intézményi viták lezárultak, Európa így minden erejével az európai polgárok valós problémáira kell, hogy koncentráljon. Vissza kell nyerni a polgárok bizalmát az európai szolidaritás erősítésével – olvasható a nyilatkozatban. A fideszes EP-képviselők szerint a bizottság legfontosabb feladata a munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a kis- és közepes vállalkozások hatékony támogatása kell, hogy legyen.
A nyilatkozatban üdvözölték azt a tényt, hogy a második Barroso-bizottság 27 tagja közül 13 európai jobbközép pártok delegáltja.
A Jobbik nemmel szavazott
“Tekintettel a jobbközép pártok vezető európai szerepére, a tavaszi országgyűlési választások után várhatóan felálló Fidesz-kormány révén különös lehetőség nyílik Magyarország számára uniós kapcsolatrendszerének erősítésében és a nemzeti érdekeinek eddiginél hatékonyabb védelmében” – áll a nyilatkozatban.
Korábban a magyar szocialista EP-képviselők csoportja is közölte, hogy támogatni fogja szavazatával az Európai Bizottságot. A voksolás után vezetőjük, Tabajdi Csaba külön nyilatkozatban üdvözölte Barroso döntését, hogy a válság idején kiemelten fontos foglalkoztatásügyi és befogadásért felelős portfóliót a magyar jelöltnek adta.
“A magyar szocialisták készen állnak a teljes körű együttműködésre Andor Lászlóval a következő öt évben. Közös célunk, hogy minél több munkahely létrehozását és megőrzését segítsük elő Európa-szerte és Magyarországon is” – hangsúlyozta.
Bokros Lajos (MDF) a voksolás után elmondta, hogy a szavazáson – frakciójával, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoporttal együtt tartózkodott, mert nem értettek egyet azzal, hogy az EP csak egyben szavazhat a bizottságról, illetve nem tartották optimálisnak a portfóliók elosztását. Úgy vélte, a testületen belül “nem egyenlő a biztosok színvonala”.
Balczó Zoltán (Jobbik) a vitában megerősítette: nem szavazzák meg a bizottságot, mert meglátásuk szerint nem jó a biztosok delegálásának egész rendszere, vagyis az, hogy a kormányok nem feladatra jelölnek biztosokat.
