A kamerák felszerelésére kiírt tendert a SztrojMontazsSzervisz nevű cég nyerte el, s mint most kiderült, egyedül a főváros északkeleti körzetében 29 ezer darab egyáltalán nem működött, csak a doboza volt a helyén. A központban a kamerákat felszerelő cég számítógépéről küldött, előre felvett filmeket látták, mégpedig tavaly május óta.
A rendőrök észrevették, hogy a térfigyelő kamerák nemigen segítik elő a bűnügyek felderítését, aztán előbb csak egyre kevesebb mozgást észleltek a monitorokon, majd csak állóképeket láttak, sok kameráról egyáltalán nem érkezett jel.
A vizsgálat akkor kezdődött meg, amikor valaki rájött arra, hogy folyamatosan közvetít egy kamera, amelyet egy hónapokkal korábban lebontott házra szereltek. Kiderült: akadt, ahonnan korábban felvett képeket küldtek, de néhol az állítólagos kamera által „közvetített film” még csak nem is az adott helyszínen készült.
A csalók csak az említett északkeleti körzetben több mint 30 millió rubelt szedtek be jogtalanul a havonta esedékes karbantartási díjból. A csalás célja világos: a szerződés szerint az önkormányzat csak akkor fizet, ha az adott cég által üzemeltetett kamerák 90 százaléka működik, márpedig a vizsgált körzetben a fele sem működött. A SztrojMontazsSzervisznek – amely az idén 212 millió rubelt keresett volna a kamerákon – ez nem volt elég: a főváros nyugati körzetében a konkurens cég számítógépeit vírusokkal fertőzte meg szeptemberben.
A „béna” kamerák ügyét a számítógépes bűnözés elleni rendőrségi csoport szakembereinek bevonásával derítették fel. A rendőrség mellett szól, hogy mindezt a nyilvánosság elé tárta. Nem nagy dicsőség viszont, hogy a tévériportokból kiderült: a központban, amely szervezetileg nem tartozik a rendőrséghez, a rengeteg monitort egyetlen idős asszony figyeli, aki elmondta: ha netán egyszerre több helyen észlel rendellenességet, nemigen éri utol magát az illetékesek értesítésében.
